106698. lajstromszámú szabadalom • Galváncella, különösen ólomcella

31es»-.jelent 1933. évi julius lió 15-éu. MAGYAi: KIRÁLYI S^H® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 106698. SZÁM. — VII i. OSZTÁLY. Galváncella, különösen ólomcella. Max Turnauer gyáros Prag'-V'ysojicaiiy és Josef Skalda kereskedő prág-ai lakos, mint Artúr Rudolf berlini lakos jogutódai. A bejelentés napja 1932. évi január hó 2-ika. Nímstorsziji elsöbbséga 1931. éri október hó 5-ike. A találmány főleg hordozásra alkalmas ólomcella, amely azonos kapacitás mellett az ismeretes celláknál nemcsak lényegesen könnyebb és kisebb, hanem alkalmas előfeltételek mellett primér-cellaként is alkalmazható, tehát olyan cellaként, amely nem ismételt feltöltésre való. A találmány továbbá a beszerelés és az elektrolit kérdésével is foglalkozik, amely kérdések az ólomcellának primér-cellaként való ilkalmazási lehetőségével függnek össze. Minden rácsos vagy tömör ólom akkunulátor-lemeznél az ólomgelétből és miaumból álló hatóanyagot először mindig léppé keverik és azután ilyan alakban (lomból vagy ólomötvözetből készült hálószer i'i tar tó vázba viszik, amely egyidejűleg iz áramot vezeti. Minthogy a pép, megszáradása után nem kívánatos módon tönött belső szerkezetű testet ad, gyakran >lyan anyagokat adnak hozzá, amelyek lorózussá teszik. A negatív lemez ólom* zivacsát és a pozitív lemez ólomszuperxidját azután a tartóvázba ágyazott haóanyag redukciója, illetve oxidációja álal elektrolízis útján hozzák létre. Az ilyen ólomcellák alkalmazása eddig >k hátránnyal járt. Az elektródok ólom irtóváza ugyanis csak elenyészően kis íórtékben vett részt a kémiai energiat alakulásban, viszont az ólom cellának íár önmagában is nagy súlyát jelentősen övelte, ami miatt erős cellatartó edényt . kellett alkalmazni. A tartóvíz merevige következtében a közte ós a kiterjedésű, alamint összehúzódási jelenségeknek aláített hatóanyag közötti merev kapcsolat idővel mind észrevehetőbben meglazult, Emellett az a körülmény, hogy a pozitív elektródon ólom és ólomszuperoxid egy- 40 más mellett voltak, gyors önkisülés! okozott. Az elektródokat a készítőnek formálni kellett, mert kapacitásuk csak többszöri feltöltés és kisütés után lett teljes. Ezek a tulajdonságok az ismert ólomcellát 45 alkalmatlanná tették primércellaként való alkalmazásra, sőt szekundércellaként való alkalmazását is szűk keretek közé szorították. A találmány értelmében az ólomcellák 50 készítéséinél egy sajátos ólomvegyületet is használunk, melynek alkalmazása főkép alkalmas munkamód mellett újfajta ólomcellák készítését teszi lehetővé. Az új anyag sötét színezetű, főkép barna ólom- 55 vegyület, amelynek vegyi összetétele még nincs ugyan teljesen kiderítve, de amely alkatrészei szerint egy ólomszuperoxidhidrátnak felel meg. Az új anyagot jellemző tulajdonságok különböztetik meg 60 az ólomszuperoxidtól. Az ólomszuperoxid fajsúlya 8 felett van, az új anyagé 7 alatt, 100 g légüres térben mért anyag portérfoigata az ólomszuperoxidnál 75 cm3

alatt, az új anyagnál 100 cm" felett van. Az 65 ólomszupieroxid oxigéntartalma, Pb Ősnek számítva körülbelül 99%, az új anyagé közelítőleg 93%. Az 1 cm élhosszú kocka 100 kg nyomáson mért elektromos ellenállása ólomszuperoxidnál több mint 0,-5 70 ohm, az új anyagnál pedig kevesebb mint 0,2 ohm. Az ólomszuperoxidot ismert módon úgy készítik, hogy miniumot forró salétrom-