106662. lajstromszámú szabadalom • Vezető szerkezet mágneses hangdobozokhoz

Megjelent 1933. évi jiilixis hó 250-én. MAGYAR KIRÁLYI S^HJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106662. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Vezető szerkezet mágneses hangdobozokhoz. Bölcsházy Belházi Ferenc elektromérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi május hó 20-ika. A találmány vezetőkar-szerkezet mágneses hangdobozokhoz, mely a mágneses hangdobozkarok eddigi vezetőszerkezeteinek hibáit és hátrányait kiküszöböli. E 5 hibák és hátrányok onnan származnak, hogy míg a hanglemez-felvevőgépeken a hangdoboz tűjét a hanglemezen pontosan átmérő irányban, egyenesben vezetjük, addig a leadógépeken a hangdoboz tűjét 10 ívalakban vezetjük, azáltal, hogy a hangdobozkart csukló körül kilengethető. Világos, hogy a tökéletes, hű és zörejmentes leadás szempontjából szükséges és kívánatos volna, hogy a hangdoboztű a lemez 15 lejátszásakor a lemezhez képest ugyanúgy mozogjon, mint ahogyan a felvételkor mozgott. Azzal, hogy a tű a leadáskor a hanglemezhez képest eltérően mozog, mint a felvételkor, nemcsak a leadás 20 kevésbé tökéletes, hanem a tű hegye a hanglemez spirális vezetékében szorul, súrlódik, ami úgy a tűnek, valamint a lemeznek gyorsabb avulását okozza. Mindé hátrányokat a találmány szerint 25 úgy küszöböljük ki, hogy a hangdoboztűt leadásakor a hanglemezen átmérő irányban egyenesben vezetjük. Az egyenesben vezetést ugyanúgy, mint az a felvevőgépeknél ismeretes, megoldani nem lehet, 30 mivel a felvevő gépeknél a hangdobozkart kényszermozgással úgy vezetjük, hogy a tű a lemezen pontos csigavonalat (spirálist) írjon le, míg a leadó gépeknél a tű mozgékony kell, hogy legyen azért, hogy 35 a hanglemez csiga vonal-vezetékében szabadon, szorulás-menetesen mozoghasson. A találmány szerint tehát a tűt a hangdobozzal és a hangkarral egyenesben úgy vezetjük, hogy a tű a hanglemezen át-40 mérő-irányban, egyenes vonalat írjon le. Ezen elvnek gyakorlati megoldása annyiban okoz nehézségeket, mivel fontos, hogy a hangkart lehető csekély súrlódással vezessük és ezáltal biztosítsuk, hogy a tű a hanglemez csigavonalaiban szorulás- 45 mentesen mozogjon. E nehézségeket a találmány szerint olykép győzzük le, hogy a hangkart egyenesben vezetett vezetőríulhoz erősítjük, mely vezetői'úd orsóalakú és két forgathatóan ágyazott vezető 50 korongon nyugszik, melyek mentén egyfelől hosszirányban könnyen elállítható, másfelől pedig a vezetőkorongok körülfutó vezetőhornyaiban, e vezetőorsó saját hossztengelye körül ki is lengethető. 55 Utóbbi mozgékonyság azért szükséges, hogy a hangdoboz és vele együtt a tű függélyes irányban is kilenghessen és ezáltal a hanglemeznek esetleges egyenetlenségeihez, vetemedéseihez alkalmazkod- 60 hassék. A tűnek függélyes irányú mozgékonysága a találmány szerinti megoldásnál sokkal nagyobb, mint bármely eddigi hanglemez-leadó-készüléknél, miértis vetemedett hanglemezek is kifogástalanul 65 visszaadják a felvételt és a hanglemeznek karcolásai sem okoznak oly zavaró zörejeket, mint az eddigi leadókészülékeknél. A rajzon a találmánynak egyik példaképeni, kiviteli alakját láthatjuk, melytől 70 a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképen el is térhetünk. Az 1. ábra a készülék oldalnézete, a 2. ábra pedig felülnézete. A leadókészülék fedőlapjára a hang- 75 lemeztárcsa egyik átmérőjével párhuzamosan (1) lécet erősítünk, melynek két végén egy-egy (2, 2) tartó van, melyek mindegyikébe egy-egy U-alakú (4) tartót függélyes tengely körül elállíthatóan és rög- 80