106627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok bontó hidrogénezésére

— 2 —látót alkalmazunk, de használhatunk más szerves ónvegyületeket is, pl. óntetrafenilt, vagy szerves savak ónsóit, pl. húgysavas, ecetsava®, citromsavas, borkősavas, 5 benzoesavas ónt. A szükséges -katalizátormennyiség igen kicsi. Rendszerint elegendő, ha az ónvegyületből a széntartalmú anyag egész súlyára számítva kb. 0.1%-ot veszünk; a még" hatásos inennyi-10 ség alsó határa kb. 0.02%, míg gyakorlatilag a felső határ kb. 5%, habár a katalitos hatás maximumát általában 1%-nál kisebb mennyiségeknél éri el. A katalizátort rendszerint a széntartalmú kiindu-15 iási anyaghoz keverten alkalmazz.uk. A találmánynak, ha a folyékony fázisban való dolgozást tartjuk szem előtt, lényeges előnye, hogy jó katalitos hatás elérésére a katalizátorból csak igen kis 20 viszonylagos mennyiséget kell venni, míg az eddigi katalizátorokat, pl. különféle katalitos elemek (ónt is beleértve) szervetlen vegyületeit aránylag nagy menynyiségben kellett alkalmazni, hogy 25 ugyanahhoz az eredményhez jussunk. Ennek magyarázata abban keresendő hogy a mindenkor alkalmazott szerves óuvegyület, vagy oldható a kezelendő széntartalmú anyagban és, illetve vagy 30 abban megbomlik, úgy, hogy belőle katalitos ónnak, vagy ónvegyületnek, pl. ónoxidnak a széntartalmú anyagban való rendkívül finom és egyenletes diszperziója keletkezik, melyet a széntartalmú 35 anyagnak kéntartalmú fertőzményei ónszuilfiddá alakíthatnák át. Ha a folyékony fázisban dolgozunk ós a katalizátort a szokásos módon a széntartalmú kiindulási anyaggal keverjük össze, akkor 40 mennél kevesebb katalizátort veszünk, annál kisebb mennyiségű lesz az a veszteségként tekintendő olaj, mely a reakcióedényben a reakció után visszamaradó és a reakció befejezte után eltávolítandó 45 szilárd anyaghoz tapad. A találmány értelmében alkalmazott katalizátorok tehát ebben a tekintetben jelentékeny megtakarítást tesznek lehetővé. A találmány szerinti katalizátorok külö-50 nősen előnyösek, ha többfokozatos bontó hidrogénezést foganatosítunk a folyékony fázisban. Ha ugyanis az első fokozatból származó folyékony termékeket közvetlenül a második reakcióedénybe vezetjük, 55 melyben további bontó hidrogénezést végzünk, akkor a katalizátor, finom eloszlása következtében, a folyékony anyagnak az első fokozatból a másodikba való átvitele közben nem ülepszik le. Példák: 60 I. 50%-ban Bentley-kőszénből és 50%-ban nehéz olaj és középolaj keverékéből álló oasztaszerű anyagot, melyben 0.02% ónoxalátot diszpergáltunk, óránként 4.6 kg 65 mennyiségben reakcióedényen vezettünk keresztül. Ugyanekkor óránként 4.9 m3 mennyiségben hidrogént áramoltattunk a reakcióedényen át. A reakcióedényben 430 0° hőmérsékletet és 250 at nyomást tar- 70 tottunk fenn és a reakciót 1.6 óra hosszat folytattuk. Az eredmény a reakcióedénybe vezetett szilárd széntartalmú anyag súlyára számítva 27.6% benzin volt; a 300 CMg forró olajok összes termelési hányada 75 6.1.5%, a szilárd széntartalmú anyag súlyára számítva. Ha — összehasonlításként — a szón- és olajszuszpenzióban 0.02% ónszulfidot díszpergálunk katalizátorként ás egyebekben a példában megadott feltételek 80 szerint dolgozunk, akkor a termelési hányad, a szilárd széntartalmú anyagra számítva 19.5 benzin, míg a 300 C° alatt forró olajok összes hozadéka csak 44.9%. II. 85 100 rész száraz szenet 40 rész Sadler-féle kokszkemencekátránnyal kevertünk össze és a keverékhez 0.1% ecetsavas ónt adtunk. A bontó hidrogénezést 420 C°-on 2 óra hosszat folytattuk le, a hidrogénabszorp- 90 ció a szén minden kg-jára 539 liter volt. A termék 21.7 rész középolajból, 8.7 rész benzinből és 71.4 rész nehéz olajból állt. Ha ugyanilyen feltételek mellett 1.0 rész ecetsavas ónt használunk, akkor a hidro- 95 génabszorpció a szén minden kg-jára 674 liter és a termék 21.1 rész középolaj, 12.5 rész benzin és 63.9 rész nehéz olaj. Abban az esetben, ha az ecetsavas ónt 1.0 rész húgysavas ónnal helyettesítjük, az ab- 100 szorpció szénkilogrammonként 602 litf-i hidrogén volt és a termék 25.6 rósz középolajból, 10.3 rész benzinből és 68.8 rész nehéz olajból állt. Az ecetsavas ónt 1.0 rész őnoxaláttal helyettesítve, a hidrogén- 105 abszorpció szénkilogrammonként 661 liter volt és a termék 24.3 rész középolajból, 9.25 rész benzinből és 71.55 rész nehéz olajból állt. Szabadalmi igények: 110 1. Eljárás széntartalmú anyagoknak bontó hiclro^énezéssel, ónkatalizátor jelenlété-