106618. lajstromszámú szabadalom • Villamos gép
gerjesztő tekercsek ugyanazon hálózaton •sorosan feküsznek. A gép három önimpedanciával és három kölcsönös impedanciával jellemezhető. A három önimpedancia 5 a (117, 118, 124), illetőleg (115, 116, 123) tekercs. A kölcsönös impedanciák a következő tekercspárok között állanak fenn: (117—118, 117—124, 118—124), illetőleg (115—116, 115—123) és (116—123). Forgó 10 rotort feltételezve az alábbi feltételek érvényesek : 1. A statortekercselés önindukciója független a rotor elfordulásától, 2. a két rotortekercselés önindukciója a 15 rotor mindenkori állásával úgy sin2 a in int cos2 ac vagy közelítőleg mint ezek a nagyságok, ahol a a rotor elfordulásának szöge, 3. a két rotortekercs közötti kölcsönös 20 induktivitás zérus, vagyis független a rotor mindenkori helyzetétől, 4. a statortekercselés és a rotorteliercseiés közötti kölcsönös induktivitások a rotor állásával sinus, illetve cosinus tör-25 vény szerint változnak, 5. a statortekercselés és a rotortekercselés közötti csatolási koefficiensek függetlenek a rotor mindenkori helyzetétől és értékük közelítőleg 1. 30 A találmány értelmében oly villamos gépeket, melyek jellemzéséhez kettőnél több önimpedancia szükséges, gépi négyessarkok egymással való villamos ösz(••zekapcsolása és mechanikai csatolása 35 útján állítunk elő. Ehhez megjegyezzük, hogy valamely villamos gép villamos tulajdonságainak teljes jellemzése szempontjából mérvadók az összes impedan^, ciák és azok a kölcsönös impedanciák, 40 melyek a rotor forgása közben változnak. Ha tehát valamely villamos gépet, pl. synehron motort, a találmány szerint gépi négyessarkokból kívánunk felépíteni, akkor mindenekelőtt meg kell állapíta-45 nunk, hogy a gépben hány önimpedancia és hány oly kölcsönös impedancia van. melyek a rotor forgásával változnak és amely impedanciáknak megfelelő tulajdonságokkal kell a találmány értelmében 50 épült gépnek bírnia. A gépi négyessarkok, melyek mindegyikének két önimpedanciája és egy kölcsönös impedanciája van, egymás mögött úgy csatolandók és villamosan úgy kötendők össze, hogy az 55 így keletkezett gépnek ugyanannyi önimpedianciája legyen, mint amennyi a. másolandó gépben van. Természetesen arra is ügyelnünk kell, hogy a rotor forgásától való függés a találmány szerint képezett aggregátumban ugyanaz legyen, 60 mint a másolandó gépben. Ha valamely gépet, amely kettőnél több önimpedanciával jellemezhető, ilymódon képezünk, akkor az utánképzendő gép minden változó kölcsönös impedanciája részére egy 65 gépi négyes sarkot alkalmazunk, melynek kölcsönös impedanciája valamennyi gépi négyessaroknak mechanikai csatolása után a mechanikai független változó függvényében éppúgy változik, mint az 70 utánképzendő impedancia. A gépi négyessarkok önimpedanciáit, melyek összessége az utánképzendő gép egy önimpedanciájának kell, hogy megfeleljen, villamosan sorosan kapcsoljuk. Célszerűen oly gépi 75 négyessarkokat alkalmazunk, amelyek a mechanikai változótól függetlenül mindig szorosan vannak csatolva. A gépi négyessarkok akkor vannak szorosan csatolva, ha .a fent 5. alatt megadott csatolási 80 koefficiens értéke az egységgel egyenlő. A csatolási koefficiens két önimpedancia közötti mágneses láncolástól függ. Bizonyos esetekben célszerű, ha oly gépi négyes sarkokat alkalmazunk, melyeknek csato- 85 lási koefficiensei a mechanikai változótól függenek, vagy az egységtől lényegesen eltérnek. Ezt elérhetjük egy adott értékű impedancia külső hozzákapcsolása által. Míg" a szokásos módon készült négyes 90 póluspáros gépben igen sok tekercs van, melyek kisebb egységek szerkesztésekor a vasban nehezen helyezhetők el, a találmány értelmében nagyobb számú póluspárral bíró gépek igen kevés tekerccsel 95 állíthatók elő, úgy hogy a gép szerkezete rendkívül egyszerűvé válik. A gépet úgy is elkészíthetjük, hogy a rotorban egyáltalában nincs tekercs, úgy hogy a csúsztató gyűrűkön átvezetéseket sem kell 100 csatlakoztatni. A 3—11a. ábrák gépi négyessarkok elvi megoldásait mutatják. A 3. ábra két tekercsből álló rendszer legegyszerűbb megoldását mutatja. Ennél 105 a (2) tekercs a rotoron, az (1) tekercs a statoron van elhelyezve. Ez a megoldás megfelel egy egyszerű variométernek. A kölcsönös induktivitás a rotor elfordulásával változik, míg mindkét tekercs ön- 110 induktivitása állandó marad. A 4—6. ábrák oly gépek elvi kapcsolási sémáit mutatják, amelyeknél a kölcsönös induktivitáson kívül egyik vagy mindkét tekercs öninduktívitása is változik. 115 A 4, ábra szerinti megoldás is két önimpedanciával és egy kölcsönös impedanciával jellemezhető. A gépnek van egy (3)
