106611. lajstromszámú szabadalom • Elzáró szelep

. Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG 106611. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Elzáró szelep. Jausz Ernő Zoltán gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi december hó 9-ik«. H» > A találmány elzáró szelep, melyet akként képeztünk ki, hogy az üzemben pontos zárást biztosít. A használatos elzárószolepeknek egyik 5 hátránya, hogy azok nyomás alatt álló folyékony vagy gáznemű közegek vezetékeibe beépítve, a záráskor, illetőleg nyitáskor fellépő fojtás következtében idő előtt tömítetlenekké válnak. Ezeknél 10 az ismert szelepeknél ugyanis a fojtás ugyanazon felületek között megy végbe, amelyek teljesen zárt szelep esetén egymásra fekve a folyadék-, illetőleg gőzáramot megszakítják. Amig a nyitás, illető-15 leg zárás periódusában e felületek között az átáramlásá keresztmetszet szűk hasíték, az ott nagy sebességgel átáramló közeg e felületeket kimarja,, illetőleg egyenetlenekké teszi, úgy, hogy azok rövid 20 idő múlva nem zárnak tömített en. A találmány célja e hátrány megszüntetése. E végből a találmány értelmében a szelepet a folyadék- vagy gázáramot megszakító zárófelületen kívül oly külön 25 eszközökkel, illetőleg felülettel látjuk el, amely zárás előtt a közeg áramot fojtja és ^ezáltal a tulajdonképeni zárófelületet a fent említett káros hatásokkal szemben megóvja, illetőleg azok alól teher-30 mentesíti. E fojtófelület vagy felületek csakis a fojtást végzik, maguk azonban nem zárnak. A zárófelületek és a fojtófelületek a találmány érteiméiben közös szeleptesten, 35 vagy külön-külön szeleptesteken képezhetők ki. Ha a két különböző felületet közös szeleptesten, képezzük ki, akkor azokat egymáshoz képest térbelileg úgy rendezzük •40 el, hogy a zárás közben először a fojtófelületek lépnek működésbe és a záré- 1" felületek már csak a lefojtott áramot szakítják meg. Evégből célszerű, ha a fojtófelületet vagy felületeket a szeleptányér oly toldatán képezzük ki, mely & nyitott szelepnél közelebb van az elzá- 2 randó keresztmetszetihez, mint a zárófelü- > let, úgy, hogy ha a szeleptestet a zárás értelmében az elzárandó keresztmetszet- ,, hez közelítjük, úgy a toldat előbb merül $0 a szeleptfészekbe, mintsem a zárófel lile- • tek egymásra feküdnének. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a két í'ajta felületet két külön egymástól függetlenül mozgatható szeleptesten ké- 55 pezzük ki. Ez esetben a szerkezet célszerűen ikerszelep, melyben az egyik szeleptest csak a fojtást végzi, de nem zár, míg a másik szeleptest csak a már lefojtott áramot szakítja meg. 80 A találmány szerinti szerkezet két pél- T dakénti megoldását a rajzok mutatják. Az 1. ábra a szelepet nyitott helyzetében, valamint a zárás érteimélben végzett mozgás közben elfoglalt két különböző helyzetében vázlatosan, hosszmetszetben, a 2. ábra a zárt szelepet hosszmetszet-£.fe ben, a S. 3." ábra ikerszelepes megoldást ugyail- 7 csak hosszmetszetben mutat. Az 1. és 2. ábrákban <11) a szelepülőke, mellyel szemben a (12) szeleptest ismert módon, axiális irányban mozgat" ható. A kihúzott vonalakkal feltüntetett ülőke és szelep a teljesen nyitott (1. ábra), illetőleg teljesen zárt helyzeteket mutatják. A szelepülőke körgyűrű alakú (X4) felülete és a szeleptest körgyűrű alakú (13) felülete a zárófelületek, melyek a