106604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés járművek, különösen repülőgépek vezetésére

— 3 — val arányos és ennek folytán a (2) és (3) cellákon átfolyó áram váltakozó áramú összetevőjével is arányos. Ezt az erősítő végső fokában alkalmazott (13') és (14') 5 kételeker4dájú csövek alkalmazásával érhetjük el, vagy pedig háromelektródájú csövek segítségével, amelyek a karakterisztika görbe részén dolgoznak. A (7) és (8) mérműszerek (16) és (17) 10 tekercsei egymással és az ellenütemű kapcsolás egyik ágának (14') egyenirányítójának anódkörével vannak sorba kapcsolva. Hasonlóképpen a (IS) és (19) tekercsek az ellenütemű kapcsolás másik (13') 15 egyenirányító anódkörével vannak sorba kapcsolva. A (7) műszer (16) és (18) tekercsei úgy vannak elrendezve, hogy hatásukban erősítik egymást; ezzel szemben a, (S) műszer (17) és (19) tekercsei úgy van-20 nak kapcsolva, hogy differenciálhatást gyakorolnak. Adott esetben a (7) és (8) műszereknek lengő fegyerzetei lehetnek, amelyek az, imént ismertetett kapcsolásban elrende-25 zett tekercseket tartanak. Emellett mindegyik műszer fegyverzetének egyike úgyleihet kiképezve, hogy a légi kikötők fényjelzéseinek frekvenciájára jöhet működésbe, míg a másik fegyverzete oly kikép-30 zésű lehet, hogy a városi világítási hálózatok fényére jön működésbe. Ez elrendezés a berendezés hangolási pontosságát növeli. Az erősítő és különösképpen annak első fokozatait oly széílesre hangoljuk be, 35 hogy mindkét frekvenciára jöj jeneík működésbe, míg a lengő fegyverzetek csupán egy frekvenciára jönnek működésbe. Az egyenirányítók akkor hiányozhatnak is. A repülőgépvezető akkor irányát úgy 40 tarthatja be, hogy megfigyeli, melyik fegyverzet leng a (8) műszerben és rendeltetési helyéhez való közeledését a műszer megfelelő fegyverzetének lengéstávjának megfigyelésével állapíthatja meg. 45 A (15) erősítőberendezéssel kapcsolatban a (20) és (21) hangolókondezátorpár van elrendezve. E kondenzátorok mindegyikét a kétsarkú (22) kapcsoló segítségével kapcsolhatjuk a megfelelő erősítő-50 (fokozat hangolóköréhez párhuzamosan. Általában annyi kondenzátorpárt alkalmazunk, ahány lehangolható erősitőfokozat van. Ily módon a rendszerint a városi! világításit hálózatok frekvenciájára be-55 hangolt erősítőt a (22) kapcsoló zárásával úgy hangolhatjuk be, hogy más modulációs frekvenciára, amely a légi kikötőtől vagy fényjeltől származik, jöjjön működésbe. Ily módon az erősítőt tetszésszerinti sok frekvenciára hangolhatjuk. 60 Az imént leírt berendezés működésének ismertetésére, pl. tegyük fel, hogy a (15) erősítő rendszerint úgy van hangolva, hogy meghatározott frekvenciára, pl. a város világítási hálózatának frekven- 65 ciájára, amelyhez a repülőgép közeledik, jön működésbe. Emellett a repülőgép oly körzeten belül a város fényétől oly távolságban legyen, hogy a város fényétől kiinduló diffúz fény a fényelektromos céllá- 70 kat épp még működésbe hozza. Akkor az az eredmény adódik, hogy a repülőgép vezetője a szürkület, illetőleg köd vagy felhők következtében a ' város fényeit megkülönböztetni nem tudja, de a cellák 75 kellőképpen erős váltakozóáramú összetevőjű áramot fejlesztenek a (7) és (8) műszerek működésbe hozatalára, Mint már említettük, a (8) műszer tekercsei differenciál kapcsolásban vannak, 80 a (7) műszer tekercsei azonban úgy vannak kapcsolva, hogy hatásaik erősítik egymást. Ha a város fényei a repülőgép jobb oldalán vannak, a (3) cellán nagyobb áram folyik át, mint a (2) cellán és így 85 a tekercsek megadott elrendezésénél a (8) műszer mutatója jobbra leng ki. Ha azonban a fényforrás a repülőgéptől balra van, ligy a (2) cella több áramot vezet és a mutató balra tér ki. Ha a repülőgép egye- 90 nesen a fényforrás felé vágy attól elrepül, a (2) és (3) cellákra eső fénymennyiség mindkét cellánál egyenlő és a (8) műszer mutatója nyugalmi helyzetében marad. 95 Ahhoz hogy a repülőgépvezető a repülőgépet a rendeltetési helyéhez hozza, a repülőgépet mindig abba az irányba kell kormányoznia, amelybe a (8) műszer mutatója mutat. Mert ha a mutató jobbra 100 mutat és a repülőgép vezetője a repülőgépet jobbra kormányozza, a mutató kilengése csökken, ha ez új irány közelebb fekszik ahhoz a fényforráshoz, amely felé kormányozza a repülőgépet. Ellenkező 105 esetben a kilengés növekedni fog. Azáltal tehát, hogy a repülőgépet állandóan a mutató kilengésének irányába kormányozzuk, a fényforrás felé vezető irány betartható lesz. Ha kívánjuk, hogy a menetirány 110 ne a fényforráshoz, hanem attól eltávolodjék, a repülőgépet állandóan az ellentétes irányba kell hozni. Oly mértékben, amelyben a repülőgép közeledik a fényforráshoz, növekedik a 115 cellaáram és azzal - együtt a (7) műszer