106574. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisülési készülék

— 3 — elemeket helyezünk két szomszédos szige­telőhüvely közé. A szalágalakú (15) ka­tóda csavarvonal alakban fekszik a (19) tartórudak szigetelt részein és végei a 5 >(23), illetve >(24) vezetékekkel állanak ös­szeköttetésben, amelyeket a (19) függé­lyes tartórudakhoz forrasztottunk. A katóda-szerkezet két egymással szem­benfekvő oldalán egy-egy anóda van, 10 amelyek négyszögletes fémlemezekből ál­lanak. A (16) anódákon {hosszirányú kö­zépső (25) borda van, amely az anódát a működés közben keletkező hő következté­ben fellépő elgörbüléssel szemben mere-15 víti. A borda belső oldalán horony van, amelyben a (26) tartó huzal fekszik és ezt az anódához forrasztjuk. A (26) tartó hu­zal az anóda ár amibevezető huzalának folytatása. A i(26) tartó huzal felső visz-20 szahajlított i(27) végét a szigetelő anyag­ból való (20) lemezhez erősítjük. A szem­benfekvő anódát hasonló (28) huzal tartja, amelyet visszahajlított (29) vége révén a (20) lemezhez erősítünk. Mi-25 után az elektródaszerkezetet a (10) edényben elhelyeztük, az elektródá­kat és az üvegedényt gáztalanítjuk, mire az edény belsejét nagymérték­ben léghíj assá tesszük. Azon célból, 30 hogy. az edényben visszamaradó gázokat lekössük, elpárologtatható anyagot, pél­dául magnéziumot párologtatunk el az edényben, amely az edényben még visz­szamaradt gázokat elnyeli és a (10) edény 35 egy részén bevonat alakjában lecsapó­dik. Az 1. ábrán a magnéziumot, amely a (30) szalagdarábból áll, az üreges (31) tárcsa tartja, amelyet a katóda bevezető huzalával összekötött (32) huzal hord. A 40 készülék belsejébe könnyen ionizálható gázt vagy gőzt fejlesztő anyagot helye­zünk, amely a kisülésnél vezető közeget képez. Előnyösen a (33) higanytestet he­lyezzük a (10) edénybe, amelynek gőze 45 képezi a vezető közeget. Teljes hullámot egyenirányító, nagy áramteljesítményű készülékeknél a két anóda között jelentékeny ívkisülés lép fel azon körülmény folytán, hogy az egyik 50 anóda a munkafolyamat mindenik fél­periodusa alatt a másik anódához képest negatív. A találmány szerint kiképezett készülékeknél az anódák között fellépő ívkisülést a különleges kiképzésű katóda 55 révén elkerültük, amely a két anóda kö­zött elektrosztatikai ellenzőt alkot és Imegakadályozza, hogy az egyenirányító vezető részétől kiinduló íváram pozitív ionjai a másik, negatív anódához jussa­nak. Amint a rajzból kitűnik, a szalag- 60 alakú katódának a két anóda homlokfelü­letei között olyan csavarvonalas elrende­zése van, hogy az egyik oldal szakaszai eltakarják, illetve elzárják a másik oldal szomszédos szakaszai között levő réseket. 65 Ezen elrendezés folytán a katóda a két anóda között fizikai ellenzőt alkot, úgy­hogy a katóda menetei között nincsen közvetlen út az egyik anódától a másik­hoz. A katóda nagy elektrónsugárzó fe- 70 lülete elektrosztatikai ellenzőt is képez azon körülmény folytán, hogy a katóda nagytömegű elektrónokat sugároz ki, mi­mellett az elektrónok tömege oly nagy, hogy a higanyionok nagyobb tömegük és 75 kisebb mozgékonyságuk folytán nem jut­nak az egyik anódától a másikhoz. Az anódák felülete aránylag nagy, hogy a működés közben keletkezett hőt szétsu­gározzák. Az anódák egyidejűleg a sza- 80 1 aga lakú katóda számára hőellenzőt ké­peznek, amely a katóda útján termelt hőt visszatartja, illetve ezen hő szétsugár­zásának határt szab, vagyis a hő a kató­dára visszaverődik és azt egyenletes hő- 85 mérsékleten tartja. A 4. és 5. ábrában a találmány szerinti készülék egy másik kiviteli alakját tüntettük fel, amely ugyan­azon alapelv szerint működik, mint az 1. ábra kapcsán ismertetett készülék. 90 Ezen kiviteli alaknál a katóda-szerkezet lényegileg azonos az előzőkben ismerte­tett szerkezettel. Eltérés abban van, hogy a katódaszalag szélesebb, hogy megfelelő felülete legyen, amellyel a katóda szá- 95 mára a kívánt áramfeszültség-karakte­risztikát kapjuk. A katódát és a tartó szerkezetet (34) hővisszaverő ellenző veszi körül, amely fémből van és fényes. A (34) ellenző alakja a katódaszerkezet kör- 100 vonalaihoz idomul. A (34) ellenzőt a (20) szigetelőlemez tartja, amelyet a (34) el­lenző föd. A (34) ellenző egymással szem­benfekvő oldalain négyszögletes (71) nyí­lások vannak, amelyek megengedik, hogy az elektrónok a (15) katódától az anódák­hoz juthassanak. Nagyfeszültségű kisülési készülékeknél, amelyeknél a hősugárzás nagy, az anó­dáknak előnyösen félhengeralakot adunk, hogy a hőkisugárzás számára nagy felü­letük legyen. A találmány ezen kiviteli alakjánál a két (35) anódának félhenger­alakja van, melyeket mindkét végen a (36) záró rész föd, úgyhogy az anóda két félrésze együtt tokot alkot és az anóda-felület kellő mértékben megnö­vekedik, ami a működés közben ke-

Next

/
Thumbnails
Contents