106560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomatoknak felületekre való átvitelére
Megjelent 1933. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS s 106560. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Eljárás nyomatoknak felületekre való átvitelére. Panel a Aktieng-esellschaft cég' Swinemünde. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 17-ike. Ismeretes, hogy nyomatoknak (egyvagy többszínnyomatoknak) ikülönösen fémfelületekre való átvitele jelentékeny nehézségekkel jár, minthogy eddigelé 5 nem volt olyan anyag, amely egyrészt a fémfelülettel, másrészt a nyomtatott képpel olyan bensőleg egyesült volna, hogy a nyomtatott kép a nedvesség, hőmérsékletváltozás behatásaival, valamint me-10 chanikai igénybevételekkel szemben eléggé érzéketlen és ellenállóképes lett volna. Ismeretes ugyan, hogy a cellulózaeszterlakkok, mint pl. a nitro és acetilcellulózalakkok fémfelületeken is erősen ta-15 padó bevonatokat szolgáltatnak, mindazonáltal eddigelé nem volt lehetséges az ily bevonatokra oly nyomatokat átvinni, amelyeket szokásos módon olajkencefestékekkel állítanak elő, mert az ilyen 20 nyomtató festékek, illetve az ezekkel készült nyomatok vagy nem tapadnak eléggé a cellulózaeszterlakkrétegre vagy pedig az utóbbi azokat megtámadja és többé vagy ltevésbbé szétroncsolja. Azt is 25 megkísérelték már. hogy e hátrányt úgy hárítsák el, hogy a kép- és a lakkréteg közé közömbös, a nitrocellulózával szemben érzéketlen réteget iktattak, ami azonban egyrészt az eljárást nagyon megdrá-30 gítja, másrészt nem ad maradéktalanul kielégítő eredményeket. Azt találtuk már most, hogy egy- vagy többszínnyomatokat igen Könnyű és mégis tökéletes módon lehet cellulózaeszterlakk-35 bevonatokra átvinni, ha ezeket a nyomatokat nem úgy, mint az egyébként szokásos olajíkenceíestékkel állítjuk elő, hanem azok előállításához olajmentes nyomtató festékeket használunk, amelyek cellulóza-40 eszteroldatokban vannak eldörzsölve és az ezzel előállított nyomatokat, megszárításulk után, az ugyancsak száraz cellulósaeszterlakkbevonatokra nyomás alatt melegen sajtoljuk rá. Emellett a lakk- és képrétegek annyira meglágyulnak, hogy 45 egymással a legbensőbben egységes egészszé egyesülnek és ezenkívül aljzatukra erősen rátapadnak. Kihűlés után azt a papírost, amelyre az átviendő kép volt nyomtatva, vízzel vagy más módon le- 50 választhatjuk anélkül, hogy eközben a lakkrétegben meglévő képet bármiképpen is meigsértenők. Ezt a képet végül, külső behatások ellen való megvédése céljából, alkalmas lakkréteggel, főleg pedig cellu- 55 lózaeszterlakkréteggel fedhetjük be. A cellulózaeszterfesítékekkel előállított képnek a cellulózacszterlakkrétegre való rányomtatása ez eljárásnál, mint már említve volt, célszerűen 200 kg/cm2 -ig ter- 60 jedő nyomások alatt, 40—200 C° hőmérsékletnél történik. A legmegfelelőbb hőmérséklet nagysága egyrészt az alkalmazott cellulózaeszterlakkok tulajdonságaitól, másrészt az átviendő kép, valamint 65 a lakkréteg szárazságának fokától függ, amely rétegre a képet kell átvinni. Ha mind a kettő még aránylag friss, azaz csak a felületén száraz,, akkor már 40 C® vagy ennél kissé magasabb hőmérséklet 70 is elegendő arra, hogy a két réteg, tökéletesen egyesíthető legyen. Ha azonban a rétegek jobban kiszáradtak, akkor az egyesítést megfelelően nagyobb hőmérsékletnél kell foganatosítani, amely bizonyos 75 körülmények között 200 C°-ig vagy ezen túl mehet. Az új eljárás elsősorban nyomatoknak (képeknek) fémfelületekre való tartós átvitelére alkalmas, azonban hasonló mó- 80
