106558. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági fülbevalózár
Megjelent 1933. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106558. SZÁM. — VI/g. OSZTÁLY. Biztonsági fülbevalózár. Udvari János órás és ékszerész Kunszentmiklós. A bejelentés napja 1932. évi április hó 23-ika. Ismeretes, hogy az általánosan használatos íiilbevalózárak, melyeket záró- és nyitóhelyzetükben ugyanazon rugó tart meg, nem meglbízhatóak, mivel e zárak 5 akaratlanul is nyílhatnak, pl. akkor, ha a zárókarnak vége valamibe akad. A találmány szerinti biztonsági fülbelvalózárnáJ ez elő nem fordulhat, mivel annak zárókarja záróhelyzetében rögzítve van 10 és csak akkor nyitható, ha előzetesen a zárószerkezetet meghatározott helyen megnyomjuk és e nyomással egyidejűleg nyitjuk a zárókart. A nyitott zárókart záróhelyzetébe ismert módon hozzuk visz-15 sza, amelyben azután önműködően rögzítődik. A rajzon a találmány egyik példaképem kiviteli alakját láthatjiuk, melytől a gyakorlatban lényegének érintése nélkül, 20 sokféleképen el is térihetünk: Az 1. ábra a fülbevalóra szerelt zárószerkezetnek oldalnézete záróhelyzetben, a 2. ábra ugyanez nyitásközben, a 3. ábra ugyanez nyitott helyzetben, a 25 4. ábra végül a zárókarnak nagyobb léptékű távlati képe. Az eddigi fülbevalózáraknál a (c) zárókart csap körül elforgathattuk és e zárókart záró- és nyitóhelyzetében rutgó biz-80 tosította. A találmány szerint a (c) zárókarnak (h) forgáscsiapja a fülbevalótest (f) résében, illetve hosszúkás áttörésében nem csak elforgatható, hanem ezen áttörés hosszirányában el is tolható. A záró-85 karnak a (h) forgáscsapján kívül (g) rögzítőcsapja is van, mely az (e) fülbevalótest (e') beugrásával úgy működik együtt, hogy a (h) forgáscsapnak külső helyzetében (1. ábra) a (g) rögzítőcsap az (e') beugrásban 40 foglal helyet és a zárókarnak elforgását megakadályozza, míg a (h) forgáscsapnak belső helyzetében (2. ábra) a (g) rögzítőcsap az (e') beugrásból kikerül és a (e) zárókarnak a 3. ábra szerinti nyitóhelyzetbe való hozatalát nem gátolja. A (c) 45 zárókarnak belső oldalára (d) rugót erősítünk, melyet egyik, a zárókar külső végére eső végével a (c') helyen a zárókarhoz erősítünk, míg a (d) rugónak másik vége az (e) fiilbevalotestnek támaszkodik és 50 ezáltal a zárókart a (h, g) csapokkal együtt az 1. ábra szerinti helyzetben igyekszik megtartani. A (h, g) csapokat előnyösen a (c) zárókarnak (j) vilianyúIvány ia i közé (4. ábra) erősítjük. A fülbevalózárat kö- 55 vetkezőiképen használjuk; Az 1. ábra szerinti helyzetben a (c) zárókar a (b) zárókengyelnek támaszkodik és e helyzetéből ki nem mozdítható, mivel a a (d) rugó a (g) rögzítőcsapot az (e') be- 60 ugrásba húzza és ezáltal a zárókiart elforgás ellen biztosítja. A zárószerkezet nyitása céljából hüvelykujjunkkal a (c) zárókarnak a (h) forgáscsiap közelében lévő részét, az (f) áttörés hosszirányában (az 65 Y-nyíl irányában) benyomjuk, miáltal a (j) rögzítőcsap az (e') beugrásból kikerül, egyidejűleg pedig mutatóujjunkkal a zárókar végét az X-nyíl irányában nyitjuk, ami álltai a 3. ábra szerinti nyitóhelyzet 70 keletkezik. A (c) zárókar zárásakor a leírt folyamat ngyanígy, csak ellenkező munkarendben megismétlődik. A nyitóhelyzetben tehát a (h) forgáscsap a hosszúkás (f) áttörés belső végében foglal helyet, a (g) 75 rögzítőcsap pedig az (e) test kerületének támaszkodik, melyet úgy alakítunk, hogy a (c) zárókar nyitóhelyzetében megmaradjon. A találmány különös előnye egsyszerű, 40