106549. lajstromszámú szabadalom • Gyorsforraló borsszeszégő és hozzávaló összecsukható főzőedénytartó

egymás felett vannak, miért is ekkor a szeszláng a (j) áttörések teljes nagyságában kifejlődhetik. Ha az (e') nyélnyúlványt az (f), illetve 5 (d') nyélhez képest elforgatjuk (3. ábra), akkor a (j) áttörések egymást kölcsönösen, az eitorgatás mértéke szerint részben vagy teljesen elzárják. Ilymódon tehát a szeszlángot, tág határok között, fokozato-10 san csökkenthetjük ós ezáltal a szeszégőt ú. n. takaréklángra állíthatjuk. A szeszégőhöz tartozó főzőedénytartó előnyösen olyan, hogy a szeszégőt egyszerűen alátolhatjuk és így a szesz kiégése 15 után az égőt újra tölthetjük anélkül, hogy — mint eddig — a főzőedényt emiatt le kellene emelni. Az 1. ábra szerinti megoldásnál a főzőedénytartó két U-alakban meghajlított 20 (h, h') pántdarabból áll, melyeket középen, az (i) csappal, forgathatóan összeerősítünk. Ha a két (h, h') pántdarabot egymásra merőlegesre állítjuk (kihúzottan feltüntetett helyzet), akkor a főző-25 edényt ráhelyezhetjük, mígha a két pántot egymás mellé beforgatjuk (pontozottan feltüntetett helyzet), akkor a főző edénytartót kézitáskánkban vagy zsebünkben könnyen elhelyezhetjük. 30 Az 5. ábra szerinti, kiviteli alaknál a főzőedénytartó (k) lemezkarikából áll, melyhez több, jelen példánál négyszögleíalakii (1) lábat erősítünk az (m) csapok körül forgathatóan. Ha az 5. ábra sze-35 rinti, használati helyzetből, melyben az (1) lábak sugárirányban vannak kifordítva, az (1) lábakat, a 6. ábra szerint, egymással párhuzamos helyzetbe forgatjuk, úgy ezáltal a íőzőedénytartónak helyszükség-40 letét csökkentettük. A 7., 8. ábrák szerinti, kiviteli alaknál a főzőedénytartó két oldhatóan összeerősíthető részből áll. A felső (p) rész alacsony és hengerpalást-alakú, melynek 45 kisebb főzőedények alátámasztására befelé irányuló (p') nyúlványai "vannak. Az alsó rész (v) lemeztárcsából áll, amelyhez több, jelen példánál három (s) lábat úgy erősítünk az (u) csapok körül forgatha-50 tóan, hogy az (s) lábakat a (v) tárcsa síkjára merőlegesen felállíthassuk (7. ábra) vagy pedig a (v) tárcsa síkjába forgathassuk. Az (s) lábakat, előnyösen, két rét meghajlított (s) lemezsávból készítjük, 55 úgy hogy a felállított lábvégek villás végeibe illeszthetjük a (p) hengerpalástot. Az (s) lábakat másképen is alakíthatjuk, fontos csak az. hogy felső (t) végeik, a (p) hengerpalást felvételére, villásak legyenek. Az égőt a (v) lemeztárcsára helyez- 60 zük. E kiviteli alak használati és működési módja a 7., 8. ábrák alapján világos. A szeszégőnek 1—3. ábrák szerinti, kiviteli alakjánál az (e, f) oltófedőket úgy erősítjük össze, hogy középen, a (b') lég- 65 hozzávezetőcsőnek .megfelelően, közös (g) áttörés legyen, melyen át az égési levegő „takarékláng" mellett is szabadon bejuthat. A szeszégőt a következőképen használ- 70 juk: Az égőnek megtöltésekor vagy teljes lánggal való égetésekor, mindkét oltófedőt az 1. ábra szerinti helyzetbe húzzuk vissza. Ha a lángot csak kis mértékben 75 kívánjuk csökkenteni, akkor az oltófedőket együttesen, a 4. ábrához hasonlóan, kisebb-nagyobb mértékben toljuk a (b) égő fölé. Ha az égőt takaréklángra, kívánjuk állítani, akkor a két fedőt együttesen 80 az égő fölé, a 2. ábra szerinti helyzetbe toljuk, melyben a (j) áttörések még szabadok. Ha a takaréklángot csökkenteni akarjuk, akkor az (e') nyélrészt elforgatjuk (3. ábra), amiáltal a (j) áttöréseket 85 részben vagy egészen elzárhatjuk. Utóbbi eisetben a láng teljesen kialszik. A megmaradt szesz megőrzésére az oltófedőt az 1. ábra szerinti helyzetbe visszahúzzuk, az égőt a főzőedénytartó alól kihúzzuk és 90 a megmaradt szeszt visszaöntjük szesztartányunkba. Mind e kezelések közben a (b) égő (d') tartónyelének (c) lábnyúlványa az égő állékonyságát biztosítja. Szabadalmi igények: 95 1. Gyorsforraló szeszégő, melyet az jellemez, hogy oltófedője, az égő-testhez képest, az égő teste l'ölé tolhatóan, illetve arról eltávolíthatóan van vezetve. ^ 100 2. Az 1. igény szerinti szeszégő kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy oltófedője az égő tartónyele mentén. A*aii vezetve. 3. Az 1—2. igény szerinti égő kiviteli 105 alakja, jellemezve az (f) oltófedőhöz képest elforgatható, második (e) oltófedővel, hogy továbbá mindkét oltófedőnek (j) áttörései vannak, melyek egymást, az oltófedők viszonylagosan ^Q elforgatott helyzete szerint, részben vagy egészben fedik. 4. Az 1—3. igény szerinti égő kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az égő (d') tartónyelének végén (c) támasztó- 115 lába van.