106479. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső égésű erőgépek öblítésére és töltésére

— 373 — olajnak kerülnie, vagy nagy hőmérsékletű gázokhoz, amelyeknél a kenés különben nehézséget okozna. A lapátfelületeknek tisztátalan gázok által való bepiszkí-5 tása ennek a gépnek a járására nincsen befolyással, mert a lapátfelületek itt nem működnek csúszó felületekként. Bejelentő tehát a belső égésű erőgépekhez való alkalmazáson kívül az alább közelebbről le-10 írt kiviteli alakokra is igénybe óhajtja veni a szabadalmi védelmet. A 6. ós 7. ábra függélyes metszetben oly kiviteli alakot láttat — a lapát vízszintes helyzetében, — amelynél a lapát a tenge-15 lyémek irányában eltolhatatlan és játékkal mozog" a rotor hasi tékában. A 8. és 9. ábra a 7. ábra A—B vonala mentén vett metszeteket szemléltet. Példa gyanánt megint olyan fúvót vá-20 lasztunk, amelynél a kifelé vékonyodó, pl. kettőskúp-alakú (a) rotorban nyer a (d) lapát ágyazást. A (d) lapát a (h) tengellyel szilárdan összeköttetésben lévén, vele együtt forog 25 az (a) rotorban. A lapát nem csúszik a rotoron, ill. az (i) rotorfelületen (v. ö. 8. ábra), hanem mindkét oldalán (s) játékkal szabadon mozog a rotor hasítékában. Hogy ez a játék állandó maradjon, a lapát 30 agyának pl. (1) karimája, vagy pedig köztárcsa van. Lehet azonban a lapáttestet végig sima határfelülettel készíteni és a rotor-hasítékbaii kialakított külön kariinával megtámasztani. 35 A hajtó vagy szállított közegnek a nyomásait, amelyek üzem közben a lapátra hatnak, a 7. ábrán a (Ki, K2) erőpár szemlélteti, Ez az erőpár, amelyben Ki = K>, ennél a kivitelnél nem az (i) rotorfelületre 40 (8. ábra) hat, mint különben szokott, hanem a (Pi, P,) erőpár révén a (h) tengelyre. Tehát valamennyi lapát-erőt a (h) lapát-tengely viszi át. Minthogy a karok, amelyeken a (Pi) és (P2) erők hat-45 nak, kicsinyek, azért a súrlódás nyomatéka, vagyis maga a súrlódás is igen kicsiny úgy, hogy a lapát a rotorban könynyen mozog ide-oda. A súrlódási erők annál kisebbek, minél távolabb hatnak egy-50 mástól a (Pt) és (P2) erők a tengelyre. Ennek az erő-elosztásnak clZ feltétele, hogy a lapát szorulás nélkül követi a tok falát, amit viszont azáltal érünk el, hogy a falat érintő oldalai olyan körív alakúak, 55 amely körívnek az átmérője egyenlő a (bi) és (b?) falak egymástól való távolságával. Ennél a kiviteli alaknál a lapátfelületeket nem, hanem csak a lapát tengelyének a rotorokban való ágyazását kell ken- 60 nünk. Hogy a rotor két oldalán a szívó és nyomótér közt túl nagy átáramlási veszteségek ne lépjenek fel, az (s) rést lehető kicsinyre kell vennünk. Hogy pedig az át- 65 áramlási veszteséget teljesen megszüntessük, a 9. ábra szerint (n) tömítőléeet alkalmazhatunk, amelyet trugó, gáznyomás vagy még megfelelő konstruktív kialakítás mellett centrifugális erő is szo- 7C ríthat a lapáthoz. A találmány keretén belül más megfelelő tömítőberendezéseket is alkalmazhatunk, amennyiben ezek nem a támasztás, hanem csak a tömítés célját szolgálják. 7£ A súrlódási veszteségek, — amelyek azáltal állanak elő, hogy a rotor vagy a lapát erőkapcsolat útján állandóan érintkezik a tok falával, — megszüntetése céljából a találmány szerint a tok falától 8( függetlenül, tengelyükhöz lehető közei ágyazzuk a rotort és a lapátot, amelyeket ezáltal kényszerkapcsolat útján tartunk a tengelyük körüli síkban. Hogy szorulás be ne következzék, szükséges, hogy a lapát 8E az egyik forgástengelyhez — a lapát- vagy rotortengelyhez — képest középső hossztengelye körül lenghessen. Ecélból a lapátot a középső hossztengelyében fekvő küliin tengely vezeti, amelyet viszont a tok- 9( ban alkalmas módon vezetett kar tart. Ha egyúttal, — mint fentebb leírtuk, — a lapátot játékkal ágyazzuk a rotorban, hogy a lapátra ható erőket a rotorban ágyazott csapok közvetlenül vegyék fel, 9; akkor a lapát minden súrlódási erőtől mentesítve van és a tengelyek csapágyain kívül sehol sem szorul kenésre. Az egész súrlódási munka ezáltal igen csekéllyé válik, viszont a gép hatásfoka és élettar- 1( ta,ma ennek megfelelően naggyá. A 10. és 11. ábrák hossz-, illetve keresztmetszetben olyan fúvót mutatnak, amelynél a (d) lapát, illetve középvonala az (a) rotort egy-egy vonal mentén érintő (bl) 1( és (b2) két fal között az (X—X) tengely körül forog. Magában a rotorban a (h—h) tengelycsapok körül forognak. A lapát középső hossztengelyében van az (o) tengely. Ezt a (p) kar tartja, amely a tok 1: agyában ágyazott (q) vezetőgyűrűkkel egy darabból van, illetve velük szilárdan van összekötve. A (p—CL) résznek egy példaképeni kiviteli alakja a 12. és 13. ábrán látható. A (q) vezetőgyűrűk szintén 1 az (X—X) tengely körül forognak. Ezáltal az (0) tengelyt és vele együtt a lapát középső hossztengelyét kényszerkapcsolat