106463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges termékeknek telítetlen nagy molekulájú savakat tartalmazó szerves izokolloid anyagokból való előállítására

— 2 — mány szerinti eljárást alkalmazva, oly mennyiségű szilárd alkálihidroxid (vagy fém, vagy oxid) felhasználása mellett, mely az alkáliás oldat azon mennyiségé-5 nek felel meg, mely az olajnak tulzsírosított, neutrális, vagy alkáliás szappanná való átalakítására szükséges, víz. hozzáadása nélkül nagy mértékben koncentrált, kemény szappant kaphatunk. A hevítés 10 fokának, időtartamának stb. kellő beállítása által ily módon koncentrált szappanokat kaphatunk, melyeknek keménységi foka tetszés szerint változtatható, lágy szappan konzisztenciájától egészen pe-15 esétviasz keménységéig. A találmány éretlmében előállított ezen szappanszerű termékek mosóiképessége igen jó és azok jól habzanak. A szappanok a szokásos szappanalkatrészekkel 20 és töltőanyagokkal keverhetők és könnyen alakíthatók, pl. azáltal, hogy a megolvasz' tott szappanimasszát formáikba öntjük. Ha az. eljárást úgy visszük véghez, hogy a szappanban a glicerin teljesen, 25 vagy részlegesen visszamarad, akkor az képlékenyítő hatást fejt ki. Habár az alkálifémek, alkálioxidok, vagy alkálihidroxidok feloldása rendszerint könnyen és gyorsan megy végbe, bi-30 zonyos esetekben célszerű azt siettetni, amit akként érhetünk el, hogy a reakcióanyaghoz tisztán organikus anyagokat, pl. fenolokat, arilamineket, szénhidrogéneket, ketonokat, .alkoholokat stb. adunk. 35 E tisztán szerves hozaganyagok úgy választhatók meg, hogy a végterméknek lágyabb, vagy keményebb, vagy rugalmasabb tulajdonságokat kölcsönözzenek. A reakcióhőmérséklet 100 C° és 300 C° 40 között változhat. Azt találtam, hogy litium és nátrium, valamint oxidjaik, vagy hidroxidjaik keményebb termékeket adnak, mint a kálium, illetve oxidjai, vagy hidroxidjai, továbbá hogy egyébként azo-45 nos feltételek mellett a termékek, viszonylagosan annál keményebbek, minél nagyobb a feloldott, reagens mennyisége, minél magasabb a hőmérséklet és vagy minél hosszabb ideig hevítünk. A „ke-50 ményítés" és „szilárdítás" kifejezések nem csak arra vonatkoznak, hogy folyadékokból kemény, vagy szilárd anyagokat állítunk elő, hianem kiterjednek a keménység, vagy szilárdság egyszerű fo-55 kozására is, melyet az olvadáspont emelkedése jellemez. Azt találtam, hogy vákuumban dolgozva tisztább és a legtöbb esetben keményebb termékeket kapunk, mint légköri nyomáson. Mindamellett jó eredmények- 60 hez juthatunk közönséges légköri nyomáson, sőt túlnyomás alkalmazása mellett is. A már említett ipari célokon kívül az új olajtermékek a legkülönbözőbb rendel- 65 tetésű képlékeny masszákként is felhasználhatók és alkalmasak lakkok kiindulási anyagai gyanánt is. Az. eljárás szerint keményített zsírok a szappaniparban és a kenceiparban használhatók s számos esetben sellakhoz, vagy 70 kopálhoz hasonlók. A szilárdítás további fokozását azzal érhetjük el, hogy az alkálifémekkel stb. együttesen fém peroxidokat alkalmazunk. Kzek hatása az oxigénnel való kezelés ha- 75 tásával egyenértékű. Számos esetben előnyös a reakeiómiassza gázzal való kezelése, pl. oly módon, hogy rajta nitrogént, vagy egyéb gázokat fúvatunk keresztül. Az ilyen gázfcezelés a szilárdítást támogatja. A kapott reakciótermékek vulkanizálhatok és emulziók alakjába hozhatók. Vulkanizálás esetében előnyösen accelerátorokat alkalmazunk, aktivátorok (cink- 8E oxid) együttes alkalmazásává], vagy anélkül. Szabadalmi igények: 1. Eljárás különböző iparágakban, pl. a kaucsuk-, lakk-, linóleum-, szappan- 9( iparban felhasználható mesterséges termékeknek telítetlen nagynioleku-Iájú savakat tartalmazó szerves izokolloid anyagokból való előállítására, amit az jellemez, hogy a kiindulási 9." anyagokban alkálifémeket vagy alkálioxidokat vagy alkálihidroxidokat (vagy ezeket egymással keverve) oldunk fel. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve tisztán or- 1' gánikus anyagoknak a reakciómasszához való hozzáadásával. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót csökkentett vagy fo- t* kozott nyomás alatt visszük keresztül. 4. Az 1—3. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciómasszához peroxidokat adunk. 1 5. Az 1—4. igényben védett eljárás foga-