106417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostanyagok feltárására és fenolok átalakítására a fenoláteljárás útján

— 5 — kioldása előtt, kii. a legmagasabb hőmérsékletek alkalmazásának körzetén belül. Ezek a szénhidrogének és a nyilvánvalóan szintén a gyantákból keletkező 5 gázok ugyanis közvetlenül vagy közvetve, a jól fehéríthető cellulóza előállítását zavarják s annak minőségét rontják. A szénhidrogéneik kitermelése ugyan egyébként is gyakran szokásos, de nem íörté-10 nik az itt előírt elővigyázató. rendszabályok mellett. Ha ezeket a zavaró alkatrészeket ledesztilláljuk, akkor azokat, minthogy könnyen átmennek, lényegesebb gőzmennyiségek 15 nélkül eltávolíthatjuk. A ledesztillálást azonban, amennyiben az a főzés folyamán történik, nem szabad a főző gőzterének közvetlen expandáltatása útján végezni. Ezt a ledesztillálást a találmány szerint a 20 növényi rostanyagra nézve káros hatások elkerülésével, pl. akként végezhetjük, hogy azt segédtartányból foganatosítjuk, melyet a keringtető szivattyú s a főző közé iktatunk be, mimellett pl. egyrészt a 25 szivattyú szívóhatása, másrészt a főző- és segédtartány között elrendezett fojtószelep hatása folytán e segódtartányban gőztér létesítése válik lehetővé, melyből a desztilláció megtörténhet. 30 Adott esetben ajánlatos úszónak fojtószelep szabályozására való alkalmazása, vagy valamely más, a folyadékszint szabályozására való berendezés. További fontos lépés volt a főzés befe-35 jezésére kedvező rendszabályok kidolgozására. A cellulóza s a fenolszerű anyagok kímélése céljából nem engedjük ki a gőzt és nem hagyjuk leesni a nyomást a főző gőzterében, hanem a főzőlúgot részletek-40 ben különítjük el a növényi rostianyag belsejében netán előálló gőzképződés, vagy a gőznek a főzőből való kilépésének lehető megakadályozása mellett és pedig csak mintegy kezdődő gőzkiömlésig. Ez cél-45 szerűen úgy történhet, hogy a főzőlúgot lassan, fojtószelepen vagy labirintusellenálláson vezetjük át, vagy pedig olyan edénybe eresztjük le, melyben szabályozható, adott esetben csak kevéssel a min-50 denkori leíúvatási nyomás alatti ellennyomás uralkodik. Ezután adott esetben ajánlatos a főző megmaradó tartalmának hőmérsékletét csökkenteni. Káros miegtámadtatás ós a főzőlúg bom-65 lása ellen további védelemnek bizonyult az atmoszféra gázaival szemben való bizonyos önmagában véve ismeretes elzárás, mint amilyet pl. a cellulózának a még vele együtt levő főzőlúggal vagy folyadékkal együtt történő zárt diffuzorba való átfú- 60 vatása által érünk el. Fenolszerű anyagoknak növényi rostanyagokból való előállítása nem nehéz. Igen nehéz azonban, ezt jó termelési hányaddal akként végezni, hogy a szétbon- 65 tások és átalakulások a főzéshez jól használható, gazdaságilag értékesíthető és jól különválasztható anyagok képződése mellett menjenek végbe. Mondhatnók, hogy tulaj donképen arról van szó, hogy a fenol- 70 szerű anyagokat a szén és huminsav képzésének elkerülése értelmében befolyásoljuk. Ezeknek a képződését a következő körülményeknek tulajdoníthatjuk: A légzési fermentumok és az oxigénátvivők mű 75 ködésének, kapcsolatban a szénsav megbontásával és ennek a cellulózából való előzetes képződésének lehetőségével; továbbá formaldehid képződésének és kapcsolódásának, valamint oly aldehidszerű 80 struktúrájú anyagok túlerős kapcsolódásának, amelyek szintén a növényi rost anyagból származnak. Különben a szükséges rendszabályok némelyike a növényi rostány.agban — a cellulózában — és a 85 fenolszerű anyagokban fellépő rendkívül erős adszorpciós jelenségekkel függ össze. Ezek a jelenségek ugyan a készre főzött cellulózák feldolgozása szempontjából hátrányosak, viszont a főzőlúgnak a növényi 90 rostanyagokba való kedvező, könnyű behatolását megmagyarázzák. Noha a növényi rostanyagoknak és a" mindennemű fenoloknak szétbontásai és átalakulásai a fenoláteljárás alkalmazásá- 95 n.ak új módjával tulajdonképen már el vannak intézve, mégis szükséges még az is, hogy az oldott anyagokat tartalmazó, fölös főzőlúgot szétbontsuk, hogy a fenolszerű anyagokat további alkalmazásuk 100 céljára elkészíthessük, ami a cellulóza szempontjából is szükséges, melynek előállítási eljárása csak a főzőlúgtól való teljes elkülönítés után van befejezve. Ez szénsavnak már ismeretes bevezetésé- 105 vei történik, vagy pedig más, lehetőleg gyenge savak és olyan vegyületek hozzáadagolásával, melyek a fenolszerű anyagokhoz kapcsolódó bázisos anyagokat, tehát többnyire nátront, egészen vagy no részben lekötik. Savakkal való vigyázatlan, túlerős vagy túl soká tartó befolyásolás következtében könnyen a bakelithez hasonló s ennek folytán többnyire nem kívánatos kondenzációs termékeket kapunk. 115 Kétségtelenül a legegyszerűbb és legbiztosabb foganatosítási mód az, hogy szénsavat vezetünk az esetleg mosóvizek-