106417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostanyagok feltárására és fenolok átalakítására a fenoláteljárás útján

mellett ez utóbbi kettő mindenesetre, akár közvetve, akár közvetlenül, igen nagy károsodást szenved. Ezek a reakciók a növényi rostanyagoknak a fenoláthaggal 5 való felhevítésekor tényleg, még 100 C°-ig terjedő magas hőmérsékleten is fellépnek és pedig rendkívül gyorsan. Ezen úgy segíthetünk, hogy az illető anyagokat a növényi rostnak valamely 10 módon elegendő magas hőmérsékletére való felhevítésével hatástalanná tesszük, mielőtt a növényi rostanyagot a fenoláteljárásnak alávetnők. Ezt a hatást a leggazdaságosabban az-15 zal érjük el, hogy a megfelelően felhevített főzőlúgot hirtelen, lökésszerűen vezetjük rá a rostanyagra, pl. a kazánba egyidejűleg alulról ós a körülfutó vezetéken át felülről, mimellett a fémtömegek 20 és a főzendő anyag előnyösen már előmelegítve lehetnek. Teljesen elegendő, ha ezáltal azonnal kb. 100—110 (' os kezdő hőmérsékletet tudunk beállítani. A levegő elegendő eltávolításáig pl. úgy járhatunk 25 el, hogy pl. hűtő elékapcsolása mellett a kazánt eleinte nyitva tartjuk, mert a íőzőlúg magasabb hőmérsékleten forr, mint a víz. Hogy ez a módszer teljes sikerrel járt-e, az pl. az előzőleg és utána megálla-30 pított NasCOs koncentrációk összehasonlításából állapítható meg. Ha az Na2C03 nem szenvedett bomlást, lígy az eljárás helyes volt, ami egyébként már a fenolszerű anyagoknak a régebbi fenoláteljá-35 rásokból ismeretes ós mindenkép kellemetlen szagának eltűnéséből is megállapíthatók. Továbbá igen nagy figyelemmel kell kísérnünk a bázikus anyagoknak a főző-40 lúgba való bevitelét a fenoláteljárásnak a növényi rostanyagra való alkalmazása közben. Ugyanis itt rejlik az a második nagy veszedelem, hogy a fenolszerű anyagok és az egész növényi rostanyag tete-45 mesen károsodhatnak, amennyiben itt könnyen léphetnek fel mindenféle nemkívánatos reakciók. Nem célszerű a jelenlevő fenolátról távozó bázisos anyagokat mindenkor hama-50 rosan pótolni, tehát fenolátkoncentrációt körülbelül állandóan tartani, vagy pedig még ezenfelül a főzés alatt újból keletkező fenolátszerű anyagokat azonnal még ugyanennél a főzésnél az addicionális fe-55 nolátképző'déshez igénybevenni. Ezenkí• viil okvetlenül elkerülendő az, hogy a bevezetett alkália le nem kötött vagy a főzőlúg alkotórészeihez még nem teljesen megkötött állapotban kerüljön össze a növényi rostanyaggal. Mellékes kérdés, hogy 60 a fenolátképződés magábamvéve kémiailag milyen gyorsan folyik le. Biztos azonban az, hogy a bázisos anyagok koncentrált oldatainak a főzőlúgba való bevitelénél könnyen válnak ki pelyhes alakban 65 fenolszerű anyagok, minek folytán, csakúgy, mint ügyetlen vagy pillanatnyilag túlnagymértékű adagolásnál, nem neutralizált szabad bázisos anyagok kerülnek a növényi rostanyagra, rátapadnak és ká- 70 rosodást okoznak. Egyáltalában az a több okból fontos követelmény mutatkozott, hogy az alkália bevezetését a növényi rosttól különállóan kell foganatosítani és pedig legelőnyösebben minél korábban, a 75 íőzőlúg körfolyamatában. A bevezetésnél a hőmérséklet is szerepet játszik, amennyiben az általában fokozódó hőfokoknál egyre veszedelmesebbé válik. 160 C° főzőhömérséklet felett elő- 80 iiyös az alkáliahevezetóstől teljesen elállni. Bizonyos ellensúlyozás elérhető, ha a növényi rostanyag fölött főzőlúgréteget hagyunk vagy lehetőleg rövid, ide bő keringtetővezetékeket alkalmazunk, vagy 85 úgy, hogy mindig gondoskodunk le nem kötött, vagy bázisos anyagokkal csak részben telített fenolok, vagy fenolszerű anyagok védőhatású feleslegének jelenlétéről, vagy létrehozásáról. Ennek a feles- 90 legnek még más jelentősége is van, amennyiben az eljárást magábanvéve is valószínűleg előnyösen befolyásolja. Az eddig ismertetett műveletekkel már nagyrészt elérjük a növényi rostanyag 95 nemkívánatos megtámadásának kiküszöbölését és elkerüljük az anyagnak metil- A alkoholra, zsírsavakra, oxi zsírsavakra, humuszsavakra vagy cserzőanyagokhoz hasonló fenolszerű vegyületekre való 100 nemkívánatos bomlását. Ezern az, alapon lehet a további szükségesnek talált magasabb fenolátkoncentrációkat és ezáltal kíméletes főzést rövid főzési idő mellett foganatosítani. Tehát, noha magasabb fe- 105 női- vagy fenolátkoncentrációkat kell fenntartanunk, mint ez a régi eljárás állása szerint szükségesnek látszott, mégis megvan annak a lehetősége, hogy minden főzés után vagy közben elegendő meny- 110 nyiségű főzőlúgot elkülönítsünk, ami a mindenkor újrafelhasználandó főzőlúgrészletek frissen- és tisztántartása számára fontos. Ez a lehetőség a fenolszerű anyagok csekély mértéken tartott bomlási 115 jelenségei és a növényi rostanyagból kapott fenolszerü testeiknek a fenoláteljárás régebbi állásához képesti kétszeres mennyi-