106412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony közegek közötti energiaátadásra

_ 2 — gással. Az 5. ábra szerint a sekundár közeg bevezetése történhetik a primár közeggel ugyanazon oldalon is és pedig akár axiálisan, mint az 5. ábrán fel 5 van tüntetve, akár pedig a 4. ábrának megfelelő módon radiálisam Az 5. ábrabéli szerkezet még egy (12) tartánnyal is el van látva, mely az (1) dobbal a dobtengellyel koaxiális (11) csövön át áll össze-10 köttetésben. Ezen (12) tartály bizonyos, a (11) cső szájnyílásánál magasabb szintig (esetleg a (7) sekundár beömléssel való csőösszeköttetés útján) vízzel van megtöltve és a dobközépen esetleg összegyűlő 15 nem kondenzált gőznek elvezetésiére és kiválasztására való, minthogy a gőz a (11—12) irányban könnyebben kiválhat, mint a (7) irányban, merre felé a beáramló sekundár közeg ellenállásával találkoz-20 nók. A (12) tartányból az összegyűlt gőz megfelelő berendezésiekkel folytonosan vagy időszakosan elvezethető. A (3) kiömlőnyílás a kiömlési nyomás fokozására dift'uzorszerűen is kiképezhető. 25 Ha elegendő nyomómagasságot ily módon sem lehet biztosítani, két vagy több azonos elvű készülék egymás után is kapcsolható. A gőzibeömlésnél az (5) beömlő nyílásban vagy ezt megelőzőleg gondoskodni 30 kelj a gőz nyomásának sebességgé való átalakításáról, ami ismeretes módon, pl. Laval-cső alkalmazásával létesíthető. A gőzt hozzávezető csővezeték természetesen gondosan 'elszigetelendő. Ily berendezések 35 és szerkezeti kiképzések mellett a készülékek nem csak folytonos, hanem időszakos (lüktető) gőzbetáplálással is üzemben tarthatók. A tárgyalt alkalmazási mód segítségé-40 vei ismertetett eljárás igen sokfélekép és különféle hatások elérése céljából valósítható meg, a szerint, amint a primár, ill. sekundár közeg cseppfolyós vagy gáznemű. Minden esetben mindkét közeg számára nem csak egy, hanem több szájnyí- 45 lás is alkalmazható s ezek, valamint az (1, 4, 7, 8) és esetleg (12) terek igen különböző kiképzésűek lehetnek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás folyékony vagy gáznemű közegek közötti energia átadásra, azzal jel- 50 lemezve, hogy folytonosan vagy szakaszosan áramló primár közeg segélyével sekundár közeget hozunk forgó (keringő) mozgásba. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási 55 módja, azzal jellemezve, hogy a primár közeget a forgás középpontjához közelebb vezetjük be, mint ahogy a sekundár közeget elvezetjük. 3. Az 1. alatti eljárás foganatosítási 60 módja, azzal jellemezve, hogy a sekundár közeget a forgás középpontjához közelebb vezetjük be, mint ahogy elvezetjük. 4. Berendezés az 1—3. alatti eljárások 65 foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a forgó közeg felvételére való térnek a primár közeg bevezetésére oly beömlőnyílásai vannak, melyek azt a forgó mozgáshoz képest tangenciálisan 70 engedik belépni. 5. Berendezés az 1—3. alatti eljárások foganatosítására, ill. a 4. alatti berendezés kiviteli változata, azzal jellemezve, hogy a forgó közeget felvevő 75 tér a sekundár közeg számára oly bevezető nyílásokkal van ellátva, melyek azt a forgó mozgáshoz képest tangenciálisan engedik belépni. 6. Berendezés az 1—3. alatti eljárások 80 foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az energiaátadás fokozatos kivitelére két vagy több készülék van egymás után kapcsolva. 1 rajzlap melléklettel Pallafi nyomda, Budapes'