106298. lajstromszámú szabadalom • Üreges tégla

_ Megjelent 1933. évi május lió 265-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106298. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges tégla. Schulz Tüzeléstechnikai és Építési Részvénytársaság- cég Budapest, mint Hallensleben Pál építész, grerai lakos jogntódja. A. bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi szeptember hó 15-ike. A szabványos méretű téglákkal általában szokásos, építési rendszernek, nagy előnyei ellenére, 3/Z cl hátránya, hogy az alkalmazott téglák kis mérete folytán a 5 fal felépítéséhez aránylag sok tégla kell. Ehhez sok fogás szükséges, melyek munkabérben aránylag nagy költséget okoznak. Azonkívül sok habarcs is elfogy, mert sok hézag keletkezik. Ez viszont sok 10 nedvességet juttat az új épületbe, miáltal az építmények lassan száradnak, sőt esetleg mesterséges szárítást is igényelnek. Ez azonban időveszteséget, fűtési költségeket, kamat- és lakbér veszteséget jelent. 15 A közönséges, égetett téglákkal való építés további hátránya, hogy a szabványos, tömör tégla jó hővezető. Hogy a lakóházakat vagy egyéb építményeket melegen tartsuk, legalább 38 cm vastag külső 20 falak szükségesek, amelyeket statikailag többnyire ki sem használunk. Kis lakóházaknál, a szükséges szilárdság elérésére, a legtöbb esetben, 25 cm-es fal elegendő volna. A vastag falak erősebb és költsé-25 gesebb alapzatot igényelnek. A találmány nagyalakú üreges tégla, mellyel az említett hátrányokat elkerüljük. A találmány abban van, hogy kettős rétegmagasságú, nagyalakú, üreges tég-30 lát alkalmazunk, melynek keretalakú,, alul nyitott keresztmetszetet adunk. Az új tégla seholsem vastagabb S cm-nél úgy, hogy kézzel még kényelmesen megragadható és hordozható. A tégla közepén szi-85 getelő üreg van, mely az illesztési hézagot megszakítja és éppen akkora, hogy szükség esetében szabványos méretű téglával elzárható. Az üreges téglának ilyen alakításával az általában szokásos, téglaépítési rendszer 40 előnyeit az, égetett anyagból, sejtbetonból (gázbeton, Schimabeton), tajtékbeitonból, salakbetonból, vagy más eféle anyagokból álló, új nagyalakú építőkövek előnyeivel egyesítjük. Az új téglák méretei: 25X14.2 45 cm (egész tégla), illetve 51X25X14.2 cm (kettős tégla) és 12X25X14.2 cm (fél tégla). A szabványos téglák 14.2 cm-nyi magassága kéit réteg szabványos tégla méretének felel meg. A magasság 14.2 cm 50 helyett, esetleg 14.5 cm is lehet, ha valamilyen okból vékonyabb hézagokat kívánunk. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti üreges 55 tégla egy példaképpeni, foganatosítási, alakjából hármat,, metszetben tünitet fel. A 2. és 3. ábrák egy egész téglának oldal-és felülnézetét mutatják. A 60 4. ábra a nagy alakú, üreges téglának más foganatosítási alakját az 1. ábrához hasonló metszetben, gázbeton, horzsakőbeton, stb. esetére szemlélteti. Az 5. ábra az ilyen tégla hosszmetszete 65 és a 6. ábra annak alaprajza. A 7. és 8. ábrák téglakötéseket mutatnak. Mint különösen az 1. és 4. ábrából látható, a találmány szerinti téglák alkal- 70 mazásánál levegővel telt nagy üregek keletkeznek, melyek hideggel és meleggel szemben szigetelnek. Mivel agyagtéglák esetében (1. ábra) a téglák üregesek, míg betontéglák esetében (4. 75 ábra) az anyag is kisebb hővezető-