106237. lajstromszámú szabadalom • Hajleszorító fejkötő

Megjelent 1933. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jUgfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106237. SZÁM. — III b. OSZTÁLY. Hajleszorító fejkötő. Schranim Hermáim cég Berlin. A bejelentés napja 1931. évi december hó 16-ika. A találmány homlokszalagból és hálóvagy fátyolszerű, a fej formához szabott, varratcsíkos fejkötőből álló hajleszorító. Az eddig ismeretes, hajleszorító fejkötők 5 egyik hátránya az volt, hogy a kifésült hajra való helyezésük nehézséget okozott. Mivel a zárószalagok gummiból voltak, a fejkötő zárásánál meg kellett azokat húzni. Eközben a fejkötő gyakran elmoz-0 dúlt, mikor is a frizura elcsúszott. Ez az elmozgás teljesen illuzoriussá tette a fejkötők használatát. További hátrány az volt, hogy az eddigi f ejkötőkön f émrészek (pl. csattok, tolókák) voltak. A gumisza-5 lagok és a fémalkatrészek folytán azonban az eddigi fejkötőket nem lehetett mosni, mert a fémrészek, mosás közben, rozsdásodtak és a gumiszalag nem hideg vízben való mosásnál elvesztette rugal-10 másságát, törékeny lett és megnyúlt. Ha figyelembe vesszük, hogy a haj ápolására, a legtöbb ember, krémet, zsírt vagy olajat használ, mely anyagokat a fejkötő már rövid használat után is felveszi, könnyen !5 érthető, hogy a fejkötőt már higiénikus okokból is lehetőleg gyakran kell mosni. A felsorolt hátrányok nyilvánvalóvá teszik az eddigi fejkötők célszerűtlenségét. A találmány a felsorolt hátrányokat az-10 zal küszöböli ki, hogy a gumi- és fémrészeket a fejkötő készítésnél teljesen mellőzi úgy, hogy a fejkötő forró vízben is jól mosható, majd vasalható. A gumi- és fémrészektől ment, találmány szerinti fejkötő 15 zárása úgy történik, hogy a harántirányban vezetett szalagok, egyik végükkel, felváltva, a fejkötő más-más oldalán vannak megerősítve. Ha e szalagok szabad végeit egyidejűleg meghúzzuk, a fejkötő, hátul, tO pompadour (azaz zsinór felhasználásával összehúzható) zár módjára csukódik. A találmány további ismérvei a fejkötőn oldalt elrendezett nyúlványok vagy csücskök, melyeknek egyidejű meghúzásánál a csukott fejkötő nyilik. 45 A rajz a találmány példaképeni, megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a fejre lazán feltett, hajleszorító kötőnek perspektivikus képe. A 2. ábra a csukott fejkötő perspektivikus 50 képe. A 3. és 4. ábrák a szalag vezetését és rögzítését érzékeltetik. (a) a háló vagy fátyolszerű fejkötő (1. ábra), (b) a rajta, hátul elrendezett, ha- 55 rántirányú szalag, amely a (d) és (e) húzószalagok vezetéke (4. ábra). A (d) szalag egyik vége a jobboldali fejkötőoldal (d') pontjában, az (e) szalag egyik vége pedig, (e')-nél, a baloldali fejkötőoldalhoz van 60 erősítve. A (d, e) húzószalagoknak a vezetékből kiálló végei szabadon csüngnek le. A harántirányú (b) vezetékszalagnak oldalsó (c) nyúlványai vannak. Az új fejkötő kezelési módja a követ- 65 kező: A fejkötőt, fátyol módjára, lazán helyezzük a fejre, azaz a frizurára, azután a (d, e) szalagok végeit megfogjuk és egyidejűleg meghúzzuk, amikor is a fejkötő 70 szorosan csukódik és feszesen a hajhoz simul. A szalagvégeket azután, hátul vagy a homlok fölött hurokká köthetjük össze. A fejkötő nyitása vagy úgy történik, hogy a hurkot megoldjuk és a fejkötőt a 75 fejen hátratoljuk, pl. úgy, hogy a homlokszalag közepét a hüvelykujj és a mutatóujjal fogjuk, vagy pedig a harántszalag (c) csücskeit széjjelhúzzuk. A szalagokat nemcsak a harántirányú 80 (b) szalagban, hanem más módon is vezet-