106217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzácios termékek, előállítására tiokarbamidból, vagy tiokarbamid és karbamid keverékeiből és formaldehidből
— 3 — ban szokásos. Lemezeknek vagy blokkoknak előállítása céljából a kellő számban egymás fölé rétegezett egyeslapokat fűtött lemezsajtóban 120—140°-on sajtoljuk, ami-5 kor is a kötőanyag először f olyósodni kezd, majd az egészet egyöntetű masszává hegeszti egybe. A sajtolási idő lényegesen rövidebb a szokásos fenól-formaldehidkondenzáeióstermékekkel bevont rostos-10 anyagok esetén szükséges sajtolási időnél. Csövek és más üreges profiltestek előállítására felhasználhatók a fenólplaszt gyártásában szokásos tekercselőgépek ós módszerek. 15 2. Az előző példa szerint előállított rétegezett termékeknek kb. 1 cm2 nagyságú darabokra való aprítása ós az aprított daraboknak nagy nyomjáson történő meleg sajtoláisa útján különösen nagy mechani-20 kai szilárdságú formatestek kaphatók. Az eljárás ilyen kiviteli módjához főleg kemény vászonféleségek alkalmasak. 3. Sajtolási keverékek előállítására állati, növényi, vagy ásványi eredetű szálas 25 anyagokat az 1. példa szerint előállított oldattal valameljr hatásos gyúrógépben bensőleg összekeverünk. A légszáraz keveréket azután, pl. forgó dobban, melegítjük, hogy a kötőanyagot lehetőleg miagas-30 fokú polimerizáeiós állapotba hozzuk, mimellett azonban abban még visszamaradjon annyi nedvesség, amennyi elegendő arra, hogy a sajtolási por a meleg sajtóban folyóssá válhasson. Az így kapott sajto-35 lási keverékből, meleg sajtolással a szokásos módon egyöntetű műanyagokat vagy sajtolt darabokat állíthatunk elő. Fecskendezéshez (dukkoláshoz) való keverékek előállítására a légszáraz keveré-10 ket szobahőfokon (20° körül) addig szárítjuk, amíg abban már csak az a csekély vízmennyiség marad vissza, amennyi a későbbi folyóképességet a fecskendezőben biztosítja. Í5 4. Az 1. példa szerint kapott oldatok, a rétegezett anyagok előállításától eltekintve, illanó oldószerek (pl. alkohol) ós lágyan tartó szerek hozzáadásával vagy enélkül, szűkebb értelemben vett impreg>0 náló anyagokként használhatók fel, pl. szigetelési célokra tekercsek és .armatúrák impregnálása útján, vagy fa-, bőr-, szövöttáruk, kéregpapír stb. impregnálására, valamint lakkalapokhoz is. Készülékek >5 bélelésére szövetrétegek közbeiktatásával vagy enélkül szintén felhasználhatók. Természetesen minden esetben szükséges, hogy az oldat felvitelét kövesse a melegben való polimerizálás. 5. Az eljárás úgy is kivihető, hogy a 60 tiokarbamid és formaldehid kondenzsálódási folyamatában, elsődlegesen keletkezett mononnetilol- vagy dimetilolkarbamidot (vagy ezek keverékét) hagyunk a már megadott feltételek mellett részt 65 venni. A formaldehid mennyisége ebben áz esetben természetesen csökkentendő a líiarbamid-részre eső mennyiséggel. Ismeretes már, hogy a karbamidnak és a tiokarbamidnak formaldehiddel való 70 átalakulási sebessége nem egyforma, úgy, hogy ellentétben a karbamid és formaldehid közötti gyorsan lefolyó reakcióval, amelynek folytán a kapott reakciótermiékek víztelenítése nehézségekkel jár, azok 75 az oldatok, amelyek tiokarbamidnak formaldehiddel neutrális közegben lefolyó kondenzálódásakor keletkeznek, bepáro-1 ássál, esetleg levegőnek vagy közömibös gázoknak átvezetésével vízteleníthetők 80 (248477. sz. brit szabadalmi leírás). Így kapott kondenzációs termékeket felhasználtak már kötőanyagként szálas anyagokat tartalmazó sajtolási keverékekhez, mimellett az ilyen keverékekhez savanyú 85 jellegű szilárd adalékokat is adtak, hogy a sajtolási folyamatot megrövidítsék <258950. sz. brit szabadalmi leírás). Hogy ilyen adalékoknak a sajtolási keverékbe való bekebelezését elmellőzhessék, azt is 90 javasolták már (266028. sz. brit szabadalmi leírás), hogy karbamid- és tiokairbamidkeveróket kondenzálják formaldehiddel, vagy pedig külön-külön oldatokat készítsenek egyrészt karbamid és formaldehid, 95 másrészt tiokarbamiid és formaldehid kondenzálása útján, majd az így kapott oldatokat egyesítsék, azután az akár ezen, akár az előbbi módon előállított oldatokat koncentrálják vagy teljesen víztelenítsék, 100 bepár lássál vagy levegő átvezetésével. Ennél az eljárásnál is kondenzálásnak adagolása nélkül megy végbe a kondenzáció és pedig 50 ós 70° közötti hőmérsékleten, mire azután az oldatot 70—80°-on 105 bepárolják. Az a jelentős haladás azonban, amely a kondenzációnak erősen savanyú közegben való lefolytatása révén vált elérhetővé, mindezekből az ismeretes eljárásokból nem lett ismeretessé és az ipar- 110 nak legkevésbbé sem nyújtott ilyenféle irányítást. Az irodalom ismertet egy CVHUNÜS összetételű vegyületet, amely formaldehidnek tiokarbaimidra való behatásakor, hidegen, 115 savak jelenlétében keletkezik, ha a hidrogénionkoncentráció bizonyos határt túllép. Ez a kristályos vegyület egyetlen
