106211. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet Francis-rendszerű víziturbinákra

— 2 — csőszerű (k) toldata van, melynek (j) csapjai a (h) állítókaroknak (i) hosszréseibe nyúlnak. Világos, hogy a (k) tárcsa elállításakor az összes (f) felületek azonos 5 mértékben állítódnak el. Az (1) hüvely elforgathatóan ül az (m) tömszelencetesten és e hüvelynek (n) karnyúlvanyához (o) csuklórúd kapcsolódik, melynek másik végéhez tetszőleges állítószerkezetet kap-10 csolunk, mellyel a szabályozókészüléket a mindenkori vízmennyiségnek megfelelő legkedvezőbb helyzetbe állíthatjuk. Az ismertetett szabályozószerkezetet természetesen bármely más rendszerű vizi 15 turbinára is alkalmazhatjuk. Természetesen fontos, hogy az (e) lengéstengely a (d) vezetőlapát oknak külső, a futókeréktől elfordított végére essék, mivel csakis így érjük el, hogy az (f) szabá-20 lyozófelületek különböző helyzeteiben a vízsugarak beesési szöge mindig állandó, mivel az (f) szabályozólapátfelületek minden helyzetükben a vizet a szomszédos (d) vezetőlapát felé terelik, amely azután a 25 vizet a futókerékre vezeti. Szabadalmi igények: 1. Szabályozószerkezet vizi turbinákra, első sorban írancis-turbinákra, melyet az jellemez, hogy a vezetőkeréknek szilárdan beépített (d) vezetőlapátjai közé 30 lenghető (f) szabályozólapátfelületek vannak iktatva, melyek egyik szélső helyzetükben az egyik vezetőlapáthoz simulnak, a szomszédos vezetőlapát felé kilengetett helyzetükben pedig a 35 két lapát alkotta vezetőcsatorna keresztmetszetét csökkentik. 2. Az 1. igény szerinti szabályozószerkezet kiviteli alakja, melyet az jellemez, liogy a szabályozólapátfelületek lengési tengelye a vezetői apátoknak külső, a futókerőktől elfordított részén van. 3. Az 1—2. igény szerinti szabályozószerkezet kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a sziabályozófelületek len- 45 géstengelyének a vezetőkerék homlokfalán átnyúló (g) végén állítókarok ülnek, melyeknek másik vége közös, forgatható (k) szabályozó-tárcsához kapcsolódik. 5Q 1 rajzlap melléklettel. I'allas nyomda, Budapest.