106171. lajstromszámú szabadalom • Folyadék kapcsoló

— 355 — vezetők vezetik. A (14) keresztdarab hordozza a (22) kapcsoló kart, amely (23) és (24) kiálló részeivel a (17) ellenkapcsoló darabbal érintkezik. A (22) kapcsolókar a 5 lemezköteg belseje felé keskenyedik. A (15) hordlemezen U-alakú (25) szigetelő borítás van, mely körülfogja a (17) kapcsoló darabot és a (19) rugókat. A (26) sapka a sugárzás elleni védelmet biztosítja. 10 A (12) lemezköteg egyes lemezcsoportokból áll. Ezt a lemezköteget vagy az 1. ábra módjára, mint úgynevezett nyitott lemezköteget állíthatjuk elő, amelyben az egyes lemezcsoportok egymással nem érintkez-15 nek közvetlenül, hanem közöttük szabad terek maradnak. A lemezköteget azonban a 2. ábra szerint mint zárt köteget is kiképezhetjük. A 3. ábra szerinti kivitelnél a lemezköteg alsó része zárt, felső része 20 nyitott. A nyitott forma különösen nagy áramerősségek és alacsony feszültségek mellett válik be. Viszont a zárt forma (2. ábra) kisebb áramerősségek és nagyobb feszültségek esetén előnyös. A 3. ábra sze-25 rinti kombináció a gyakorlatban igen jól bevált. A nyitott lemezköteg egy elemét képező lemezcsoport az 5. és 6. ábrákból látható. A szigetelő anyagból készült (27) leme-30 zekben egyenként (28) hasíték van, mely hátulsó zárt vége felé keskenyedik. A hasíték elülső oldala (29) tölcsérszerűen bővül, hogy a gázokat e részen könnyen levezethesse. A lemezekben egyenként négy i5 (30) furat van. Ezeken hatolnak át a kötegeket összetartó orsók. Két-két szigetelő lemez között (31) vaslemezek feküsznek. Ezekben is (32) hasítékok vannak, melyek azonban lényegesen szélesebbek, mint a :0 szigetelőlemezek hasítékai. E hasítékokat (33) szigetelő betétek bélelik ki, melyek célja, hogy a fényív a vaslemezzel ne érintkezzék közvetlenül. Ezekben a lemezekben is a csavarorsókat befogadó (34) 5 furatok vannak. Két (27) szigetelőlemez és a közöttük fekvő (31) vaslemez között a hasíték mentén (35) hornyok maradnak fenn, amelyekben üzemben kapcsoló folyadék marad vissza. Két-két (37) lemez-0 csoportot (3. ábra) a nyitott kötegekben egymástól szigetelő (36) köztartó darabok választanak el. Ezek a köztartó darabok a (18) horgonycsavarokat körülveszik. Zárt lemezcsoportok esetén az egymásra í következő (37) lemezcsoportok közötti tereket (38) lemezcsoportok töltik ki (3. ábra). Ezek tisztán láthatóak a 7. és 8. ábrákból. A (38) csoport szigetelő anyagból készült (39) lemezekből áll, melyeknek hasítékában, eltérőleg a (27) lemezektől, 60 négy helyen köralakú kimetszések vannak. Egyébként ez a hasíték is tölcséralakú (29) bővületben végződik. A (40) kimetszések üzemben nagy mennyiségű kapcsoló folyadékot tartanak vissza. 65 A szerkezet a következő módon működik: Ha a (14) keresztdarab lefelé mozog, a kontaktus a (24) és (17) részek közt megszakad ós itt keletkezik a fényív. Amint 70 ezt a 4. ábra mutatja, az ív a lemezköteg hasítékán át huzatik. Eközben folyadékot gőzölögtet el, úgyhogy az ív körül gőz, illetőleg gáz képződik. Ennek nyomása azonban a (35) és (40) lemezköteg hornyai- 75 ban, illetőleg kimetszéseiben visszamaradt folyadékot nem képes kiszorítani. Az ív körül záródó mágneses mezíőt a (31) vaslemezek oly mértékben torzítják, hogy az ív a hasíték zárt vége felé mozog. Mivel go az ív előtt a mozgás irányában helytálló felduzzasztott folyadékfal van és a hasíték nyitott végét az ívfény teljesen kitölti, az ívfény előtti egész gáz- és gőztömegnek, illetőleg az ezeket képező bom- 85 lástermékeknek az ívfény terén át kell áramolniok. Minthogy a hasíték szűkül, az ívfénynek abba való behaladásakor a folyadék különösen erősen duzzad fel és eközben az ívfény keresztmetszetének ke- 90 rülete a keresztmetszet felületéhez képest lényegesen megnövekedik, úgyhogy az ívfény terének minden részén turbulensen áramlanak át a felduzzadt folyadék felületéből távozó gázok, illetőleg gőzök. A 95 folyadék intenzíven gőzölög, mert a forró ív közvetlen közelében van. Az ív terébe tehát nagymennyiségű gőz-, gáz- és folyadékrészecskék kerülnek. Ezek az aránylag hideg, nem ionizált gázok és gőzök 100 örvénylő mozgás közben az ív egész útjának hosszában végigáramolnak, eközben növekednek az ionizált gázokkal és újra képezzék (rekombinálják) azokat az ionokat, amelyek az ívfény terének áramot 105 vezető részében vannak. Az ionok újraképzésének (rekombinációjának) mértéke a folyadék e fúvóhatása következtében oly mértékben nő meg, hogy az ívfény kialszik, mihelyt az átmenő áram először no éri el a zérus értékét. Az ív keresztmetszete ugyanis az ionizálást megszüntető hatás következtében a hasíték belsejében csökken. Ha a váltóáram erőssége a zé-