106151. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny anyaggal ellátott tartó és eljárás kontraszthatás elérésére

fénnyel vagy infravörös fénnyel vagy ultraibolya fénnyel szemben is. Láthatjuk, hogy találmányunk különös előnye, hogy a találmányunk szerinti fotoérzékeny ré-5 teggel ellátott alzatnak fotográfiai eljárásokhoz való alkalmazása esetén pl. sötétkamarára szükség nines. Kényelmesség adódik továbbá abból a körülményből is, hogy az anyagot úgy a megvilágítás előtt, 10 mint a megvilágítás közben vagy azt követően is huzamosabb ideig tehetjük ki a nappali fény hatásának, ami az úgynevezett ,,közeli" ultraibolya (tehát a szpekmm láható részéhez csatlakozó és kb. 3000 15 A°-ig terjedő hullámhosszkörzetbe eső) Ténnyel szemben való különös érzékenység esetében kiváltképen szobákban megengedhető, azok az anyagok pedig, melyek csakis az úgynevezett „távoli" (tehát 3000 20 A° aluli) ultraibolya fénnyel szemben érzékenyek, még a napfény hatásának is kitehetők. Már korábban is megállapították azt, hogy parafenilendiamin vizes oldatával 25 és salétromsavval itatott papiros ultraibolya fénnyel szemben érzékeny. Ezenkívül azt is találták, hogy az ilyen papiros különösen érzékeny az úgynevezett „távoli'' ultraibolya fénnyel szemben. Az 30 ilyen papiros azonban, amint ez szintén ismeretes, a napfényben megkékül, ezenkívül pedig a kontraszthatás is veszendőbe megy, ha a papirost kissé huzamosabb ideig tesszük ki a látható fény liatá-35 búnak. Találmányunk kiterjed kontraszthatás elérésére való oly eljárásra is, amelynél láthatóan sugarakat, továbbá olyan alzatot alkalmazunk, melynek fotoérzékeny 40 anyaga a fény frekvenciájától függő olyan érzékenységgel rendelkezik, hogy állandó kontraszthatást érhetünk el akkor is, ha az anyagot a láthatatlan sugarak hatását megelőzően és követően vagy ezen hatás 45 közben tetszőleges hosszú ideig tesszük ki látható fény hatásának. Találmányunk szerint elérhetünk olyan kontraszthatásokat, melyeket a megvilágítás után szemünkkel azonnal észlelhetünk 50 és melyeket esetleg erősíthetünk pl. a fényképészet terén szokásos erősítő eljárásokkal analóg eljárások útján. A megvilágítás után latens képeket is előállíthatunk, melyek alkalmas kezelés ré-55 vén tehetek láthatókká. Találmányunkat részletesebben néhány .foganatosítási példa kapcsán fogjuk elmagyarázni. 1. példa. Ismeretes, hogy szénszulfid ultraibolya 60 fényben 3600 A'-nál kisebb és 3130 A°-nál nagyobb hullámhossznál bomlik. Szénszulfid azonban kevésbbé alkalmas alzaton fotoérzékeny anyagul való felhasználásra. Azt találtuk azonban, hogy szén- 65 szulfid származék, pl. nátrium- vagy óloinxantogenát alakjában kiválóan alkalmas arra, hogy alzatra fotoérzékeny anyag gyanánt felvitessék. Az ilyen alzatnak ultraibolya fénnyel szemben van különös 70 érzékenysége. Ha fotoérzékeny anyagnak nátriumxantogenátot kívánunk alkalmazni, a következőképen járhatunk el: Pl. zselatinlemezt veszünk és ezt nátriumxantogenát oldatával itatjuk. Ha az 75 ilyen lemezt ultraibolya fény hatásának tesszük ki, a megvilágított helyek szembeszökően sárgára színeződnek. Óloinxantogenát alkalmazása esetében ezt a vegyületet célszerűen zselatinkol- 80 loidoldatban diszpergáljuk és az ólomxantogenátot az alzatra ebben az alakban visszük fel. Ha az ilyen alzatot ultraibolya fény hatásának tesszük ki, a megvilágított részek szembeszökően barnás 85 szineződést mutatnak. Azt találtuk, hogy óloinxantogenát ezüstnitráttal való kezelés révén megfeketül és ez a fekete színeződés korábban indul meg, ha az ólomxantogenátoit ultra- 90 ibolya fénnyel sugározzuk be. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a kontraszthatást a megvilágítás után ezüstnitráttal való rövid kezelés révén erősítsük. Ez utóbbi esetben a fölös ezüstnitrát eltávolítása 95 céljából a kezelés után vízben való öblítést kell alkalmaznunk, miután az ezüstnitrát önmagában látható fénnyel szemben érzékeny. 2. példa. ioO Ismeretes, hogy bikromáttal kezelt zselatin fotoéirzékeny. Ha azonban a zselatint olyan oxidáló szerekkel kezeljük, melyek a láthatóság körzetében abszorpciót nem mutatnak, úgy olyan fotoérzékeny zsela- 105 tint kaphatunk, mely látható fénnyel szemben gyakorlatilag érzéketlen. Ha zselatint pl. kalciumkloráttal kezelünk, ezáltal olyan fotoérzékeny anyagot kaphatunk, mely különös érzékenységet mutat lto ultraibolya fénnyel szemben. Ehhez a következő eljárást alkalmazhatjuk: Zselatinréteggel ellátott lemezt veszünk és ezt 1—2 percen át 5%-os káliumklorátoldattal itatjuk, majd a lemezt esetleg 115