106146. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsoló

— 3 — külömbség folytán, mely az áram kikapcsolásánál a házban felgyűlt gázok és a fényív által felmelegített gázok között, fennáll, e két gázréteg kiegyenlítő moz-5 gása és ezzel a fényívre gyakorolt hatás nagyobb, mint hidegelőállító nélkül lehetséges volna. A fényív eloltására vonatkozó pontos magyarázatnál elsősorban a kapcsoló felső részében, tehát a (6) főkön-10 taktuson végbemenő folyamatot kell tekintetbe venni, mimellett a (4) kapcsoló teret úgy kell tekinteni, mintha az lefelé volna elzárva. A (4) kapcsolóteret a (13) hidegelőállító 15 hűti. Ennek a térnek hőmérséklete jóval nulla Celsius fok alatt van. A (6) kontaktusok nyitásánál magas hőmérsékletű fényív keletkezik. A fényívvel felmelegített gáz közvetlen érintkezésbe jut ,n 20 kapcsolótér lehűtött gázával. Eszerint két nagy hőmérsékletkülömbségű gáz ütközik egymásnak ós erős kiegyenlítőmozgás keletkezik, melynél a meleg gáz felfelé emelkedik, és így a hideg gáz felfelé 25 fúvatik, illetve szívatik és a (4) kapcsolo térből távozik. Ennek a folyamatnak gyorsítását a (8) fényívszarvak é sa (9) levezetőaknák támogatják. Az eszerint keletkező heves gázáramlás a fényivet eloltja. 30 E gázmozgás erősítésére és a fényív kifúvó idejének gyorsítására a találmány szerint a már említett és a (14) kamarában elhelyezett (15) segédkontaktusok vannak. A (15) kontaktusok nyitásakor 35 a keletkező fényív folytán a (14) kamarában igen nagy nyomás keletkezik. Midőn ez a nyomás a (14) kamarában keletkezik a (16) szelep záródik, úgy hogy a nyomólevegő csak a (12) fúvókán keresztül 40 távozhatik. A (16) szelep olykép van beállítva, hogy az utána bekövetkező nyomáscsökkentés mellett a (17) térben levő levegő utántódulhat és ezzel a (4) és (14) terekben az összlégmozgást támo-45 gátja. A (12) fúvókán kérészül kitóduló nagysebességű nyomólevegő közvetlenül jut a (6) kapcsolókontaktusok közé és az ott keletkező fényív alá. Minthogy a gáz a 50 fényívet aránylag nagy sebességgel éri el, a fényívet ez a nyomógáz, egyesítve az ott keletkező gázáraimmal, közvetlenül keletkezése után eloltja. E hatás támogatására a már említett (13) és (18) hideg-55 előállítóeszközök vannak alkalmazva, melyekkel egyidejűleg a (6) kontaktusok állandó hűtését érjük el. Mint a rajzon látható, a (15) segédkontaktusok a főkontatusokhoz mellékzárlatban vannak kapcsolva. Ennek előnye, 60 hogy a (15) segédkontaktusok nyitásánál keletkező fényív nagysága meghatározott határok közt a (14) nyomókamarának megfelelően választható. Ha az (5) mellék záróáramba a (20) ellenállást iktatjuk, 65 akkor lehetséges a (14) kamara előnyös méretezését, valmint a (15) segédkontak -tusok nagyságát és a (14) kamarában előállítandó levegőnyomást megállapítani. Természetes, hogy e segédkontaktusok a 70 főkön taktusokhoz képest egymásután is kapcsolhatók, úgy, hogy a kapcsoló fényivé több megszakítóhelyre elosztódik. A nyomásfokozás előállítására azonkívül külön áramkört is használhatunk, 75 vagy nem villamos úton is idézhetjük elő a nyomásfokozást a (14) kamarában. Erre pl. gázfejlesztőanyagok alkalmasak, melyek a kapcsolómegszakításkor lángra lobbantatnak. gO A 2. és 3. ábra a találmány kiviteli példáit tüntetik fel, melyek közül a 2. ábra szerinti kivitel kapcsoló egy megszakítóhellyel és a 3. ábra szerinti kivitel kapcsoló két megszakítóhellyel. §5 A szögletes, vagy hengeres (85) térben a (21) és (22) kontaktusok vannak, melyek a kapcsoló megszakítóhelyét képezik. A (21) kontaktuspecek mozgatható, melyet szokásos hajtómű mozgat a (22) kontak- 90 tussal való érintkezés létesítése végett. A nyomókamara (23) fala izoláló anyagból, pl. porcellánból áll. A helytálló (22) kon taktus olyan alakú, hogy a nyomógáz ki áramlását megkönnyíti. A tulajdonkép- 95 peni kiáramlónyílást a csappantyúalaku (24) elzárószerv vagy szelep zárja el, mely a nyomás csökkentésekor a (85) térben önműködően záródik. A (85) tér elszigetélésére (25) burkolat való és a közbenső (26) 100 tér parafával, vagy hasonló hőszigetelő anyaggal van kitöltve. A (85) térben a (29) hidegelőállító van elrendezve, mely hideget leadó masszából pl. szénsavhóból áll és amely a (85) térben lévő atmosz- 105 férának hideget ad le és egyszersmint a (21) és (22) kontaktusokat hűti. A (23) és (25) falakban (30), illetve (31) nyílás van, mely a massza kiegészítését és a kapcsoló kontaktusok ellenőrzését megkönnyíti. 110 A kapcsoló működés módja a következő: A (21) és (22) kontaktusok nyitásánál a (85) térben fényív keletkezik. Ennek a fényívnek hőmérséklete igen magas. A (29) hidegelőállító a (85) teret betöltő gázalakú 115 szénsav hőmérsékletét alacsonyan tartja. Az ilykép előálló aránylag nagy hőmérsékletkülönbség a (85) térben erős nyo