106126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyenként megszakított fémbevonatok előállítására szigetelő anyagból való zárt edények belső falfelületén
Megjelent 1933. évi április h ó 15-en . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 106126. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás helyenként megszakított fémbevonatok előállítására szigetelő anyagból való zárt edények belső falfelületén. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r.-t. cég Újpest. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 17-ike. A találmány helyenként megszakított fémbevonatok, különösen fémtükrök, előállítására vonatkozik, szigetelőanyagból való zárt edényekben, mint pl. izzólámpák, 5 elektroncsövek, fotocellák és máseffélék üveg- vagy kvarcburáinak belső falain. Ilyen edények belső falain fémtükrök, illetve fémbevonatok előállítására való eljárások már ismeretesek. E tükröket 10 a lezárt burában rendszerint az úgynevezett száraz eljárásokkal állítják elő, azaz a fémet a zárt burában alacsony nyomású gázatmoszférában vagy vákuumban elgőzölögtetek vagy katódi kusan elporlaszt .5 ják. A fém mindkét esetben tükör alakjában csapódik le az edény belső falára. Ha az edény belső falának egyes helyein a fémbevonaton folytonossági hiányok kívánatosak, pl. fotocellákon a 10 fényt áteresztő ablakok, vagy egyéb célokra egymástól elszigetelt fémbevonatrészek, úgy a burában védőszerveket, — úgynevezett ernyőket, — helyeznek el az elgőzölögtetett vagy elporlasztott f emlő részecskék útjába, .amelyek ezeket a szabadon tartandó falrészektől távoltartják, illetve ezeket a falrészeket leárnyékolják, úgy, hogy a leárnyékolt helyeken fém egyáltalában nem vagy csak igen kis 0 mértékben rakódik le, miáltal az ernyő alakjának, nagyságának és a faltóli távolságának megfelelő szigetelő, illetve átlátszó felület marad a bura falán. Az erre a célra eddig használt ernyők 5 szilárd anyagból, pl. fémből, üvegből, csillámból, vannak ós a tükrözés után eredeti alakjukat megtartván, a zárt edényből csak úgy volnának eltávolíthatók, ha ezt az ernyők nagyságához méri nyílás készítésével felbontanék, az ernyőt 40 eltávolítanók és az edényt újból elzárnék, amikor azonban a tükör egyrészt megsé riilhetne, másrészt az edényt újból ki kellene szivattyúzni. Az edénynek a további megmunkáláshoz alkalmas álla- 45 pótba való hozatala tehát mindenesetre körülményes és hosszadalmas munkával járna. Ennek következtében az ernyőt rendszerint a burában hagyják, ami különböző 50 hátrányokkal jár. Ha ugyanis az ernyő rögzítve marad azon a helyen, amelyet a tükrözéskor elfoglalt, ez az így előállított ablakon belépő fény eg\v részét útjában feltartóztatja, ami pl. fotocelláknál 55 célszerűtlen. Ha pedig az ernyő nincs rögzítve vagy rögzítését a tükrözés után valamiképpen megszüntetjük, a szilárd és sokszor elég nagy terjedelmű ernyő, kezelés és használat közben, a készülék belső 60 szerkezeti részeihez ütődhet ós azokat megrongálhatja, mindenesetre azonban kellemetlen zörejeket okoz. A találmány szerinti eljárással mindezeket a hátrányokat kiküszöbölhetjük. 65 Ez az eljárás abból áll, hogy a fémrészecskéket az edény belső falának kijelölt részeitől oly védőszervekkel tartjuk távol, amelyek a tükrözés befejeztével az edény és a benne elhelyezett szerkezeti részek 70 megrongálása nélkül a tükrözés közben elfoglalt helyzetükből oly helyzetbe hozhatók, amelyben az edényben maradva, a készülék üzemét többé nem zavarják, vagy pedig az edényből, ennek felbontása 75 nélkül, a rajta egyébként is rendszerint meglevő vagy azon előzetesen, külön e célból, alkalmazott csövecskén, pl. a szi-
