106125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyenként megszakított fémbevonatok előállítására szigetelő anyagból való zár edények belső falfelületén

Megjelent 1933. évi április hó 15-en. MAGYAB KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 szabadalmi leírás 106125. SZÁM. — Yll/d. OSZTÁLY. Eljárás helyenként megszakított fémbevonatok előállítására szigetelő anyagból való zárt edények belső falfelületén. Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t. cég Újpest. A bejelentés napja 1931. évi junius hö 17-ike. i A talál mány helyenként megszakított fémbevonatok, különösen fémtükrök, előállítására vonatkozik szigetelő anyagból való zárt edényekben, mint pl. izzólámpák, 5 elektroncsövek, fotocellák és máseffélék üveg- vagy kvarcburáinak belső falain. Ilyen edények belső falain fémtükrök, illetve fémbevonatok előállítására való eljárások már ismeretesek. E fémtükröket a 0 lezárt burában rendszerint az úgynevezett száraz eljárásokkal állítják elő, azaz a fémet a zárt burában alacsony nyomású gázatmoszférában vagy vákuumban elgőzölögtetik vagy katódikusan elporlasztják. A .5 fém mindkét esetben tükör alakjában csapódik le az edény belső falára. Ha az edény belső falának egyes helyein a fémbevonaton folytonossági hiányok kívánatosak, pl. fotocellákon a fényt !0 áteresztő ablakok, vagy egyéb célokra egymástól elszigetelt fémbevonatrészek, úgy a burában védőszerveket — úgynevezett ernyőket — helyeznek el az elgőzölögtetett vagy elporlasztott fémrészecskék útjában, 25 amelyek ezeket a szabadon tartandó falrészektől távoltartják, illetve ezeket a falrészeket leárnyékolják, úgy, hogy a leárnyékolt. helyeken fém egyáltalában nem vagy csak igen kis mértékben rakódik le, 30 miáltal az ernyő alakjának, nagyságának és a faltoli távolságának megfelelő szigetelő, illetve átlátszó felület marad a bura falán. Az erre a célra eddig használt ernyők 35 szilárd anyagból, pl. fémből, üvegből, csillámból, vannak és a tükrözés után eredeti alakjukat megtartván, a zárt edényből csak úgy volnának eltávolíthatók, ha ezt az ernyők nagyságához mért nyílás készítésével 40 felbontanók, az ernyőt eltávolítanók és az edényt újból elzárnók, amikor azonban a tükör egyrészt megsérülhetne, másrészt az edényt újból ki kellene szivattyúzni. Az edénynek a további megmunkáláshoz alkalmas állapotba való hozatala tehát min- 45 denesetre körülményes és hosszadalmas munkával járna. Ennek következtében az ernyőt rendszerint a burában hagyják, ami különböző hátrányokkal jár. Ha ugyanis az ernyő rög- 50 zítve marad azon a helyen, amelyet a tükrözéskor elfoglalt, ez az így előállított ablakon belépő fény egy részét útjában feltartóztatja, ami pl. fotocelláknál célszerűtlen. Ha pedig az ernyő nincs rögzítve vagy 55 rögzítését a tükrözés után valamiképen megszüntetjük, a szilárd és sokszor elég nagy terjedelmű ernyő kezelés és használat közben a készülék belső szerkezeti részeihez ütődhet és azokat megrongálhatja, 60 mindenesetre azonban kellemetlen zörejeket okoz. A találmány szerinti eljárással mindezeket a hátrányokat kiküszöbölhetjük. Ez az eljárás abból áll, hogy a fémrészeeské- 65 ket az edény belső falának kijelölt részeitől oly védőszervekkel tartjuk távol, amelyek a tükrözés befejeztével az edény és a benne elhelyezett szerkezeti részek megrongálása nélkül oly alakba hozhatók, hogy azok az 70 edényben maradva, semmiféle zavart ott nem okozhatnak vagy pedig az edényből ennek felbontása nélkül a rajta egyébként is rendszerint meglevő vagy azon előzetesen külön ebből a célból alkalmazott 75 csövecskén, pl. a szivattyúzásra használt csövön, vagy valamely segédcsőtoldaton át minden nehézség nélkül eltávolíthatók. A találmány értelmében a védőszervet, illetve ernyőt oly anyagokból készíthetjük, 80