106115. lajstromszámú szabadalom • Hullámmérő készülék

— 3 — 5. és 6. ábra két példában a rezgési rudaknak a visszaverő felületben való rögzítését tünteti fel. A 7. és 8. ábra az 1. ábra szerinti beren-5 dezés szerkezeti kiképzését szemlélteti. A 9. ábra a visszaverő felületből kiálló rezgési rudak hosszának mérésére való szerkezet részletrajza. A 10. ábra a rezgési rudak síkjának elfor-10 gatására vailó szerkezet homloknézete. A 11. és 12. ábra a rezgési rudak hosszának szabályozására és síkjának beállítására való szerkezet részletrajza. Az 1. ábrában vázlatosan feltüntetett 15 berendezésnél az (1) és (2) rezgési rúdpárt szabad végén a (3) hőelem hidalja át. A (4) lemez olyan visszaverő felület, amely' az (1) és (2) rudak rezgési hosszát határolja. Az (1) és (2) rudak a (4) ilemez (6) 20 ós (7) nyílásain keresztülmennek. Ezeket a nyílásokat úgy rendezzük el, hogy a (4) lemez, az (1) és (2) rudak! között nagyfrekvenciájú áram számára rövidzárlatot képez, míg a (3) hőelemről eredő egyen-25 áram az (1) és (2) rudak mentén lényeges veszteség nélkül halad a (4) lemezen keresztül. Ha a nagyfrekvenciájú villamos rezgéseket vezetünk az (1) és (2) rudakhoz, 30 azokban állandó hullámok keletkeznek. A (3) hőelemtől eredő egyenáramot az (1) és (2) rudak rezgési hosszának változtatása, mellett a (G) galvanométer mutatja, amely az- (1) és (2) rudakkal áll összeköt-35 tetésben. Az egyenáram akkor éri el a lehetséges legnagyobb értékét, ha az (1) és (2) rudak rezgési hossza a hozzávezetett, nagyfrekvenciájú rezgésekkel rezonanciában van. 40 A 2. ábrában feltüntetett görbe a (G) galvanométer (D) kitérésének változását a rezgési rudak (X) hosszának függvényében ábrázolja, ha állandó hullámhosszaságú nagyfrekvenciájú villamos i5 rezgéseket vezetünk a berendezéshez. Amint az ábrából kitűnik, e görbénél (Ml, M2, M3) stb, maximális értékek sorozata van és nyilvánvaló, hogy bármely két maximális érték vagy rezonanciapont 30 között levő távolság a hozzávezetett nagyfrekvenciájú rezgések hullámhosszának felével egyenlő. Avégből, hogy a hullámhossz meghatározását a lehetséges mértékben egyszerü>5 sítsük, az 1. ábrán feltüntetett berendezést kalibrálhatjuk, úgy hogy egyetlen rezonanciapont megfigyelése, illetve megállapítása útján a rezgési rudak hosszónak megfelelő hullámhossz megállapítható. A készülék kalibrálását például oly mó- 60 don foganatosíthatjuk, hogy a rezgési rudak egymásután következő állásait szabványos hullámmérő készülékkel egyeztetjük össze. Ilyen szabványos készülékként például ugyancsak az előzőkben ismerte- 65 tett rendszerű készülék használható, melynél azonban két rezonanciapontot határoztunk meg. A 3. ábra léghíjas edényben elrendezett ismeretas hőelemet tüntet fel, amelyben a 70 (8) hevítő vezeték a különböző anyagokból készült két (10) és (11) huzal (9) forrasztási csúcsával áll összeköttetésben. Az említett alkatelemek a (12) léghíjas edény belsejében vannak. Amint az ábrából ki- 75 tűnik, a huzaloknak négy végszorítójuk van. A hevítő huzalnak (13) és (14) végszorítója, míg a hőelem áramkörét a (15) és (16) végszorítókkal kötjük össze. A hőelem azért alkalmazható, mert egyrészt a 80 (13) ós (15), másrészt a (14) ós (16) huzalok végeit egymással összeforrasztjuk, úgy hogy a hőelemnek csupán egy szorító párja marad. A hőelem egyik végszorítóját az (1) rez- 85 gési rúddal, másik végszorítóját a (2) rezgési rúddal kötjük össze. Ily módon az (1) és (2) rezgési rudak használhatók a hőelemtől eredő egyenáram vezetésére. Az előzőkben hőelemes berendezés is- 90 mertettünk, magától értetődik azonban, liogy más készülék is használható, amely nagyfrekvenciájú áram jelzésére alkalmas. így például a szóbanforgó célra hősugárzásmérő készülék is alkalmazható. 95 Az 1. áibrában feltüntetett berendezésnél a hőelem csupán két különböző anyagból való huzalból áll, amelyeket forrasztás útján egyesítettünk egymással és a (3) léghíjas edényben helyeztünk el. Az előző íoo ismertetésből önmagától következik, hogy a 3. ábrában feltüntetett berendezés a 4. ábrában feltüntetett módon is használható. Az 5. és 6. ábra példaképen tünteti fel 105 azokat a szerkezeti megoldásokat, amelyek mellett az (1) és (2) rudak a (4) visszaverő lemezben tarthatók. Az 5. ábrán a (4) visszaverő lemezben (6) nyílás van, amelynek átmérője valamiivei nagyobb, no mint az (1) rezgési rúd átmérője. Az (1) rezgési rúd kismérvű súrlódás mellett mozoghat a szigetelő anyagból készült (17) tömbben, amelyet alkalmas módon a (4)