106114. lajstromszámú szabadalom • Hangátalakító készülék
sark saru alatt fekszik, az (52) gyűrű veszi körül, aminek révén a mozgató cséve alatt kicsiny (65) légkamra keletkezik, amelyből szűk (66) elvezető csa-5 torna az (50) mágnes (53) terébe vezet. A (60) rezgő hanglemezt kerületén rögzítjük az (55) és (59) gyűrűk között, amelyeket az (58) csavarok szorítanak össze. E célból az (58) csavarokat az (56) tárcsá-10 ban levő csavarmentes furatokba csavaroljuk. Az (55) gyűrű belső felülete kúpos, hogy a rezgő hanglemezre ható nyomásnak a rezgő hanglemez fölött levő kamra rezonaciájától eredő növekedését elkerül-15 jük. Az (55) és (59) gyűrűkben, a (60) rezgő hanglemezben, valamint az (56) tárcsában kiképezett nyíláson át az (54) cső megy keresztül, amely a mágnes (53) kamrájába nyúlik, aminek révén (64) ki-20 vezető csatorna keletkezik, amely az (53) belső teret a rezgő hanglemez mellső felülete mellett a küllevegővel köti össze. Az ismertetett készülék, mint hangátalakító készülék akusztikai rezgéseknek 25 villamos rezgésekké való átalakításakor a következőkép működik: Az akusztikai rezgések olyképpen érik a rezgő hanglemez mellső felületét, hogy egy részük arra közvetlenül hat, míg más 30 részük az (54) csövön át az (53) kamrába jut és a rezgő hanglemez hátsó felületére hat. Azon rezgések azonban, amelyek a rezgő hanglemez hátsó felületére hatnak, olyan fázis- és nagyságváltozást szenved-35 nek, hogy a rezgő hanglemez mellső felületére ható rezgések hatását erősítik, aminek folytán a rezgő hanglemez rezgési amplitúdója megnövekedik. Ez az erősítő hatás különösen kiváló alacsony frekven-40 ciáknál, mimellett a készülék működési képessége nagymértékben növekszik szemben olyan készülék működési képességével, amelynél a találmány értelmében kiképezett akusztikai rendszer nincsen 45 meg. Természetesen magától értetődik, hogy azon esetben, amikor akusztikai rezgések hatnak a rezgő hanglemezre, a (61) csévében az akusztikai rezgéseknek megfelelően változó áramok keletkeznek azon 50 körülmény folytán, hogy a cséve az (50) mágnes mágneses mezejében elmozog. Az előzőkben ismertetett eljárás, amelynek segélyével mikrofonok működési képessége alacsony frekvenciáknál 55 növelhető, hasonló ahoz az eljáráshoz, amellyel az 1. és 2. ábra kapcsán ismertetett hangosanszóló készülék működési képessége növelhető. A találmány lényegének teljes megértéséhez hozzájárulnak 60 a mikrofon működési tényezőinek a következőkben közölt vizsgálatai, amelyek a találmánynak mozgó csévés mikrofonoknál való alkalmazására vonatkoznak. A mikrofon mozgó csévéje útján keltett feszültség arányos a rezgő hanglemez se- 65 bességével. Ez a tény nehezíti meg a feladatot, hogy a gyakorlati követelményeknek megfelelően érzékeny mikrofonoknál az alacsony frekvenciák számára is egyenletes működési képességet érjünk 70 el. Ez azt jelenti, hogy a rezgő hanglemez merevségének nagyon kicsinynek kell lenni vagy valami módon gondoskodnunk kell arról, hogy az alacsony frekvenciájú hanghullámok hatását a rezgő 75 hanglemezre a nagyfrekvenciák hatásához képest erősítsük. A találmány segélyével a rezgő hanglemezre ható erő az alacsony frekvenciáknál kellő mértékben növelhet azon célból, hogy a rezgő hang- 80 lemez peremmerevségének reaktanciáját az alacsony frekfvenciáknál kiegyenlít- -sük. A találmány útján egyenletes működési képesség tartható fenn még olyan frekvenciáknál is, melyek két oktávval fek- 85 szenek ama frekvenciák alatt, amelynél a rezgő hanglemez perem-merevsége a mikrofon működési görbéjénél csökkenést mutat. A rezgő hanglemezre ható erőt alacsony frekvenciáknál a (60) rezgő hanglemez 90 mellső felülete és a rezgő hanglemez hátsó felülete mögött fekvő (53) kamra között levő (54) összekötőcső növeli. Ily módon a rezgő hanglemez mellső felületénél jelentkező nyomás nagyságának és fázisának 95 megváltozása után a rezgő hanglemez hátsó felületéhez jut. A rezgő hanglemez hátsó felületéhez érkező nyomás nagysága és fázisa a csőben, valamint a mágnes kamrájában levő levegő akusztikai 100 állandóitól függ. A 9. ábrában feltüntetett mikrofonnál a (64) összekötőcső nyitott vége a rezgő hanglemez szomszédságában fekszik, úgyhogy a nyomásnak a rezgő hanglemez és a cső nyílása fölött 105 azonos fázisa van. A 10. ábra az előzőkben ismertetett mikrofon teljes mechanikai és akusztikai áramköre. A 11. ábra az előbbivel azonos áramkör, azonban az (54) cső elhagyása esetén. A két ábra össze- no hasonlításából világosan kitűnik az a változás, amelyet az említett cső beiktatása eredményez. A rezgő hanglemez és az (Ro) akusztikai ellenállás között levő kis légkamrát a 10. és 11. ábrán feltüntetett 115 áramkörökből kihagytuk, mivel hatása alacsony frekvenciáknál elhanyagolható. Könnyebb megértés végett a mikrofon állandóit és a nyomást a rezgő hanglemez hatóképes felületére vonatkoztattuk. így 120
