106110. lajstromszámú szabadalom • Elektromos mérő műszer

Megjelent 1933. évi április lió la-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 10(5110. SZÁM. VlI/f. OSZTÁLY. Elektromos mérő műszer. Reich Ernő főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi december hó 12-ike. A találmány oly elektromos mérőműszer, mely lehetővé teszi váltóáramú hálózatban a vezetékben folyó áramerősség, valamint teljesítmény pontos quantitativ 5 mérését anélkül, hogy a vezetéket e célra meg kellene szakítani. Az ismert ily mérőműszerek hátránya liogy azok a vezetéket íogószerüen veszik körül és a fogó pofáinak kinyitásakor, 10 csupaszivezetékek esetéin, könnyen zárlat állhat elő, továbbá, ha a fogó zárása nem tökéletes, pontatlan mérés az eredmény.. A találmány tárgya az ismert kivitelektől abban különbözik, hogy a műszer 15 mérőtekercse egy „U" alakú vasmagon van, mely vasmagon egy íix vagy beállítható ütköző meghatározza a vezeték távolságát a mérő tekercstől ágy, hogy azonos vezetéktávolság mellett a készülék 20 jelző műszere mindenkor azonos kitérést ad. Hogy különböző vezetékátmérőnél a vezetéknek magnetikus súlypontja a mérőtektercstől mindig egyazon távolságra le-25 hessen, a találmány kettős ütközőt javasol, amelynél az, egyik a durva beállítást teszi lehetővé a különböző mérési határoknak megfelelő távolságokban, a másik pedig az, ütközőnek a vezetékátmérőnek 30 megfelelő pontos beállítására való. Ez utóbbi egy mutatónak kiképzett kar, melynek csapja az ütközővel ellátott hüvely ferde nyílásában csúszik el és a hüvelyt is magával viszi úgy, hogy a kar állása 35 az ütköző helyzetét meghatározza. A mutató egy skála előtt mozdul el, ezen skála beosztásai célszerűen a mérendő vezeték átmérőjét jelzik. Méréskor tehát e mutatót arra a helvfe állítjuk, amilyen átmé-40 rőjü vezetéket akarunk mérni és ezáltal 45 50 a vezeték magnetikus súlypontja tényleg arra a helyre kerül, amelynél a jelzőműszert hitelesítettük. A találmány azonkívül a mérőtekercsnek, vasmagnak s ütközőnek ismert szerkezetű jelzőműszerekkel való összeépítését különböző módon javasolja. Az ismert szerkezetű, úgynevezett szárazegyenirányítóval ellátott i'orgótekercses jelzőmüszereik a legalkalmasabbak ily összeépítésre, mert e műszereik oly kivitelben készíthetők, hogy a mérőtekercsben indukált 3 milliamper áramerősség már teljes mutatókitérést eredményez e jelzőm űsze réknél és ennélfogva pl. 0—5 amper mé- 55 rési határ is könnyen készíthető. Ha áramerősséget mérünk, akkor az összeépítésre használt műszer normális váltóáramú ily milliainpermétér lehet. Teljesítmény mérésnél pedig oly wattmétert használunk jelzőműszerül, melynél a mérőtekercs árama annak forgórészébe, a mérendő áramforrás feszültsége pedig a wattméter álló részébe van kapcsolva. E műszerrel váltóáramú teljesítményt a vezeték megszakítása nélkül mérhetünk, miután itt az áram és feszültség, valamint cos <p szorzatát mutatja a jelzőműszer. Különösen célszerű elrendezés a jelzőműszernek és vasmagnak, valamint 70 mérőtekeresnek összeépítésénél az a kivitel, amelynél a jelzőműszer és a mérőtekercs egy szigetelt házban, a villaalakú vasmag az ütközőkkel pedig e házon kívül van elhelyezve. 75 11 y összeépítésben a műszert feszültség és áraimmérésekre is alkalmassá tehetjük nem kell mást tenni, mint egy nyomógombos átkapcsol ót beépíteni, amely átkapcsoló egyik helyzetében a beépített 80 60 65