106109. lajstromszámú szabadalom • Pofás zúzógép
— 5 _. hogy az alsó pofát elengedő sebességgel elég hosszú úton, lefelé irányítva és kevéssé oldalra terelve távolítjuk el a felső pofa hatásos zúzófelületétől. Minden egyes 5 zúzó ütés után tehát az alsó pofa oly hosszú és méretű kilengésben mozdul el, . hogy a felső pofától gyorsabban húzódik vissza, mint ahogy az anyag leesik. A részecskék rendszerint 'függőlegesen'' esnek' 10 a felső pofáról, miután az alsó pofa viszszamozdul, amíg csak az alsó pofát újra el nem érik. Azután az alsó pofa felülete mentén haladnak lefelé addig, míg az alsó pofa elég közel nem kerül ismét a 15 a felső pofához, hogy a részecskéket a két pofa közé szorítsa. Mihelyt az alsó pofa oly ponthoz ér, amelynél a felülete és a felső pofa közti távolság a két pofa közötti részecskék átmérőjével egyenlő, a 20 részecskék lefelémozgása megszűnik és ismét zúzóhatás következik be. A függőleges esés és a zúzás váltakozása addig folytatódik, míg a zúzott részeeskék a zúzótérből el nem távoztak és az alsó (G) 25 lemez alsó szélét, valamint a (Gll) irányító felületet el nem hagyták. A zúzandó részecskék három munkafolyamaton mennek át. Az első a nehézségi erő hatására bekövetkező szabad 30 esés, mely először akkor lép fel, amikor az anyagot a ztizótérbe tápláljuk és minden egyes zúzó ütés után megismétlődik. A második művelet az alsó pofa és a részecskék közötti érintkezés, miután azok 35 oly távolra estek, hogy az alsó pofát elérték, de még nem szorultak a két pofa közé. Végül a harmiadik munkafolyamat a tulajdonképeni zúzó ütés, amely az ailsó pofa felfelé menő löketénél kezdődik, ha a 40 két pofa közötti távolság nem nagyobb, mint a zúzandó részecskék átmérője. A. zúzó nyomás folytatódik és a kívánt aprítást eszközli, mire, ha a pofa visszafelé mozog, az aprított anyag a nehézségi erő 45 hatása alatt szabad eséssel aláhull. Csökkentett betápllálást feltételezve, a kezdeti szabad esés, az alsó pofa mentén való, lefelé menő csúszó mozgás és az alsó pofának a felső elleni zúzó ütése anyag-50 gal, aránylag csak kevéssé töltött zúzótérben történik. A zúzott részecskék meghatározott méretének elérése végett a két szemben fekvő pofa vagy lemez alső szélei között a párhuzamos (X) övet ké-55 peztük ki (2. ábra), melyben a lemezek szemben lévő felületei a legnagyobb közeledésnél párhuzamosak. A párhuzamos öv hosszát két tényező határozza neg: Először az anyagnak a nehézségi erő, mint állandó nagyságú erő kölcsönözte sebes- 60 ség és másodszor a zúzó ütések közötti időtartam, mely alatt a két átelleni pofa között mindinkább növekvő távolság folytán az anyag felszabadul és leeshetik és mely alatt az anyag a zúzást megelő- 65 zően az alsó pofa mentén csúszik vagy halad el. Ez az időköz a gép működési sebességétől függ. A párhuzamos öv hossza akkora, hogy a rajta keresztüljutó anyag elég sokáig maradjon benne ahhoz, 70 hogy a pofák legnagyobb közelségük pillanatában legalább egyszer megragadják. A szemben lévő pofák legnagyobb távolsága sokkal nagyobb, mint a zúzandó 75 anyag végső mérete. Minden zúzó műveletnél elkerülhetetlen por képződése, de ezt a porképződést minimumra csökkentjük azzal, hogy csupán kevéssé töltött zúzótérrel dolgozunk 80 és így a részeeskék közötti legcsekélyebb zúzó vagy őrlő érintkezéssel. Mihelyt a részecskék a túlnyúló felső pofáról az alsó pofára esnek, ezen kiterjeszkedni és rajta lecsúszni vagy gurulni vagy pedig §5 rajta keresztül szabadon leugrani iparkodnak. Mihelyt tehát az anyaga össze van zúzva, a részecskék nem igyekszenek egymás fölé helyezkedni és összetapadni, hanem a zúzótérben szabadon szétszóródnak 90 vagy szétterjednek. A nagyobb darabkák az alsó pofa felületétől távolabb esnek, mint a kicsik és először zúzatnak. Oly részecskék, melyek az előző zúzó ütésnél valamely oknál fogva kisebb darabokra 95 törtek, mint a két pofának következő ütésénél lévő legkisebb távolsága, egyáltalában nem zúzatnak. Az alsó pofa teljes lökete, a működés vagy hatás tekintetében a szállító mozgásra, mely alatt az 100 anyag nem szorul meg és a zúzó mozgásra oszlik, mely a zúzó nyomás kezdetétől annak befejeztéig tart. A hatásos zúzó mozgás általában lényegesen kisebb, mint a szállító mozgás és a zúzótér elejé- 105 tői annak vége felé fokozatosan csökken. Ekként az anyag fokozatosan kisebb és kisebb méretekre aprítódik, míg az alsó pofa hatásos lökete alúlról felfelé fokozatosan növekszik. így pl. finomrazúzásnál, no ha a pofa alsó szélének mozgása pl. 6.4 cm, a hatásos zúzómozgás hossza 0.64 cm-nél nem nagyobb. Avégből, hogy az anyagnak a zúzótérbe való betáplálását fenntartsuk és kis ré- 105 szecskéknek a pofák széleibe való beékelődését megakadályozzuk, az alsó pofákat felfelé hajló oldalsó (G13) nyúlványokkal