106106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotoelektromos cella előállítására
(8, 9) körtárcsát is hordja. Ezek közül a (9) tárcsa fémből van és oly módon, áll ki az (5) vezeték végén, hogy a bura gömbrészének egy darabját az ezüstgyöngy 5 elől elfedi. A szigetelő anyagú másik (8) tárcsa az (5, 6) vezetékekre harántirányban, a (7) állvány és m ezüstgyöngy között van. Az (1) burát szivattyúval összekötjük, evakuáljuk és vákuumban 30 percig 10 500 C°-on, majd ezután 10 percig 350 C -on hevítjük. Miután a bura kihűlt, a (4) wolframspirálist izzásba hozzuk azáltal, hogy rajta közvetlen áramot bocsájtunk keresztül, mire az ezüstgyöngy el-15 párolog. Ily módon ezüstréteg rakódik le az (1) bura belső felületére. A (8) tárcsa megakadályozza .az ezüst lerakódását a (7) állványra, a (9) tárcsa pedig az (1) bura gömbölyű (3) részének (10) darabjára, úgy 20 hogy ismert módon ablak létesül. A bura (3) részéből kinyúló (11) huzal az ezüst borítással összeköttetésben áll és katód nvezetékként szerepel. Ezután 0.20 higany mm nyomású oxi-25 gént bocsátunk a huraba, melyben az ezüstréteg annyi oxigént abszorbeál, hogy a nyomás 0.14 mm-re esik, feltéve, hogy a burával összekötött és azt magábafoglaló zárt térfogat 1000 köbcm az a hőmérsék-30 let pedig, melynél a nyomást mérjük, mintegy 20 C°. Az oxigén abszorpcióját, illetve az ezüstborítás oxidációját azáltal idézzük elő, hogy mintegy 1.000,000 periódusú izzító kisülést létesítünk a (9) fém-35 tárcsa és a (4) spirális mint egyik elektróda és az ezüstborítás mint másik elektróda között. A kisülést a (12) tekercs hozza létre (2. ábra), melynek körét e két elektródán át zárjuk. A (12) tekercset 40 nagyfrekvenciájú csöves oszcillátorhoz csatoljuk, mely 1000 voltos állandó fe~ szültségteljcsítményt (effektív érték) ad. A 2. ábra alkalmas oszcillátor-áramkört szemléltet. A (15) termionikus szelep 45 anódájához tartozó (13) tekercsből és változtatható (14) kondenzátorból álló, behangolt rezgő áramkörben nagyfrekvenciájú rezgéseket létesítünk. Ezt az anódát a nagyfrekvenciájú (16) csillapító tekercs 50 és a (17) lámpa révén 1000 voltos feszültségforráshoz kötjük. A (12) tekercs induktív csatolásban van a (13) tekerccsel. A (12) tekercs egyik végét az (5) vezetékhez kötjük (1. ábra), másik végét pedig a 55 (11) vezetékkel vagy olyan fémgyűrűvel köthetjük össze, mely a belső oldalán ezüsttel borított burarész külső felületéhez közel van vagy azt érinti. Az (1) burában egyenletes izzást létesítünk, amikor is az oxidálási folyamat 60 előnyösen nem tart tovább 30 mp-nél. Ily módon sötét aranyszínű, egyenletes eziistoxidréteghez jutunk. A fölös oxigént kiszivattyúzzuk és egy segédcsőből, melyet a burával összekötünk 65 és amely kalciumforgács és céziumbromidpor keverékét tartalmazza, céziumot desztillálunk a burába. Más változat szerint a segédcső, leforrasztott üvegíiolában, céziumfémet tartalmazhat. A 70 íiola felső vége rendkívül vékony és azt ráejtett fémgolyóval törhetjük el, melyet kívülről, mágnessel hozunk működésbe. A fiolát és a golyót előbb a segédcsőbe helyezzük és aztán az utóbbit a burához for- 75 rasztjuk. Miután bizonyos mennyiségű cézium ment át a burába, ezt 155—165 C° közt három percig hevítjük. Ezt a műveletet, vagyis a cézium bevezetését és a 155 —165 C° közti hevítést megismételjük és 80 minden hevítés után a cellát lehűtjük, az érzékenységét pedig megmérjük. Amikor az érzékenység egy gáztöltésű lámpából érkező fény lumene-kint 15 mikroamperre emelkedett, a cézium adagolását beszün- 85 tétjük, a hevítést azonban mintegy tíz percig folytatjuk, mire az érzékenység lumenenként 30 mikroamperre növekszik. A hevítés folytatásával az érzékenységet még tovább fokozhatjuk. Az érzékenységet 90 gáztöltésű lámpával, mint fényforrással mérjük, amikor is az izzószál hőmérséklete 2700 K° (2427 C°). A cellát ezután beforrasztjuk vagy pedig előbb in érsz gázzal, pl. xenonnal vagy kripIonnal töltjük meg 95 és csak ezután forrasztjuk be. Szabadalmi igények: 1. Eljárás fotoelektromos cella előállítására, nagy fényérzékenységű elektródával, amelynél a borító- vagy hordozó- 100 fém oxidált felületén rárakódott alkálifém van, amelyre jellemző, hogy a borító- vagy hordozófém felületét azáltal oxidáljuk, hogy a cella egyik elektródája és a borítófém között folytonos 105 hullámú, nagyfrekvenciájú kisülést létesítünk, kisnyomású oxigén jelenlétében. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a ki- 110 sülés feszültsége 1500 voltnál (effektív érték) kisebb. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a borító- vagy hordozófém ezüst. 115 4. A 3. alatt igényelt eljárás foganatosí-