106005. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai időzetgyujtó tüzérségi lövedékekhez

MAGYAR KIRÁLY! X^gW SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106005. SZÁM. XIX/C. OSZTÁLY. Mechanikai időzetgyujtó tüzérségi lövedékekhez. Societá Aiionima Arturo Junghans Fabbrica D'Orologería cég Venezia, mint a Gebr. Jung-hans A.-G. schrammbergi cég- jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi július hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 15-ike. A találmány tüzérségi lövedékekhez vialó oly mechanikai idő'zetgyújtó melynél a hajítást centrifugálsúlyok végzik. Az eddigi ilyenfajta gyújtóknál a hajtó 5 szegmensek vagy fogasrudak közvetlenül a beállító tárcsát vivő központi tengelyen elhelyezett fogaskerékbe kapcsolódnak, mely tengelyinek a lövedék leghosszabb röppályája alatt egyet kell fordulnia. Ez-10 zel szemben a taíMlmány szerint a szegmensek és a központi tengely közé gyorsító [áttétel van beiktatva, mely ismert módon fogaskerekes. A centrifugáisúlyokkai terhelt szegmen-15 S'ök és a gyújtó központi tengelye közötti gyorsító áttétel az ismert időzetgyújtókkal szemben azzal az előnnyel jár, hogy a centri fn gálsül yoknak igen kis utat kell befutniok ahhoz, hogy a központi tengely 20 egyet forduljon. Ily módon igen esekéily lesz a külöimbség ama helyzetek között, melyet a aenitrif ugálsúlyok a forgástengely helyzetéhez képest a mozgás elején és végén elfoglalnak. A eentrif u gáilsúlyok távollá Bágának a forgástengelytől való növeke•0 diósével azonban növeiksziik a centrifugál* erő, amely a gyújtó hajtóereje. A szegmensek eme útjának csökkenésével egyúttal csökken a hajtóerő ©gyenilőt-30 lensége a lövedék röppályája alatt. Az erőnek ez az egyanletlensége, 111. növekedése esetleg csak akkora, mint amiekkora a lövedék forgási sebesség ének csökkenése a röpülés alatt úgy, hogy az egósiz röppálya 35 ailaitit kb. egyforma hajtóerővel kell számolnunk. A rajz a találmány példáiképpen! kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a két (a) eeintri fugáílsú 1 y a (b) tengelyek körül 40 forgatható (al) fogasszegmeniseiken rögzített. Az (al) szegmensek a (e) forgáiskeiriekekbe kapcsolódnak, amelyek a szegmensek és a központi (e) tengely közötti áttételt alkotó (d) kerekekkel helytállóan kap- 45 csoltak. Ezek a (d) áttételi kerekek az (e) központi tengelyen elrendezett és ismert módom egyrészt a beállító tárcsát és másrészit a gyújtó szabályozását hajtó fogaskerékbe kapcsolódnak. 50 A 2—5. ábrák két grafikus számítást érzékeltetnek; a 2. ábra a hajtó röpítőerők grafikus kiszámítását, a régebbi kivitelinél, melynél a szegmens közvetlenül a központi tengely fogaskerekébe kapcsolódik. 55 A szegmenssúly itt a központi tengely minden fordulatánál 10 mm-nyi utat fut bie. A szegmenssúlyra ható centrifugál erőkön kívül, a tangenciális erőket is kiszer- 60 kasztéttiiik ás ezeket a központi tengely fogaskerekének osztókör-kerületére átszámítottuk. Ezeket az erőket a 4. ábra szerinti ©őrbe szemlélteti. A görbe azt mutatja, hogy a mozgás kezdetén iföllépő erő a moz- 65 gás végén föllépő erőhöz úgy viszonylik, mint 1:3, 4. A 3. ábra ugyanazt a grafikus számítási módoit érzékelteti a találmány szerinti szerkezettel kapcsolatban. A szek.mensek 70 nem a központi tengely fogaskerekébe, hamiem egy másik fogaskerékbe kapcsolódnak, mely a központi tengelyre erősített fogaskerékbe kapcsolódó kerekeket hordja. Ezen áttétel folytián a központi tengelynek 75 ugyanakkora útja számára (1 fordulat a