106001. lajstromszámú szabadalom • Elektromos besugárzótelep

TW "AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 106001. SZÁM. — Vll/e. OSZTÁLY /f 0 Q Elektromos besugárzótelep. IJp, Spanner Hans Joaphim fizikus Berlin. A bejelentés napja 1931. évi február hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi március lió 1-je. A találmány ultraibolya besugárzó és ultravörös besugárzó kombinációjára vonatkozik, különösen oly módon, hogy az ultravörös besugárzót előtétellenállás gya-5 nánt használjuk. Mivel1

gyógyászati szempontból ibolyántúli besugárzásnál az ultravörös sugarakkal való előbesugárzás igen kívánatos, ultraibolya besugárzónak sorba kapcsolt ultravörös besugárzóval való 10 kombinációjának, különösen gazdaságosság szempontjából, nagy műszaki jelentősége van. A következőkben az ultraibolya besugárzónak különös foganatosítási alakját írjuk ' 15 le, amely lehetővé teszi, hogy az ultra| ibolya és ultravörös besugárzókból álló | besugárzószerkezetet önműködően képez-I zük ki, oly módon, hogy a kezelő orvosnak f a beállítás után a szerkezet működésével 20 egyáltalán ne kelljen törődnie. Az ultraibolya besugárzó, amelyet a találmány értelmében az ultravörös besugárzóval kapcsolatban alkalmazunk, ultraibolya sugarakat áteresztő burából és 25 aktivált katódálkból álló kisíitőedény, amely röviden összefoglalva a következő további jellemzőket mutatja. A csőbem kisnyomású nemesgáztöltés, mint pl. körülbelül 3 mm nyomású argon és azon-30 kívül higanykészlet van. A katódán elektromosan pozitív és elektronaktív fémek, pl. bárium és cézium és egyúttal hőszigetelő anyagok, pl. különösen a cink, cirkon, alumínium vagy magnézium oxidjai, kar-35 bidjai, szilicidjei vannak. Ez anyagok számára előnyösen fonott nikkelhuzalokból álló alkatot veszünk, amely az emittáló anyag tekintélyes mennyiségét képes felvenni. Továbbá előnyösen a cső külső í*. 40 falán megszakított falcsíkot is alkalma ziuilc* amely mindkét elektródával össze-köttetésben áll. r

" ; jly csőnél már alacsony, pl. 220 Volt feszültségnél lép fel a gyújtás, a katódán. lévő szabad fémrészfecskéken villanófényű ib pontok sorozata alakjában. E villanó pontok azután a külön e célra alkalmazott hő- a szigetelés folytán fényívpontckká változnak át. A cső ezután fellépő gyors áramterhelése következtében a csőben lévő 50 higanymennyiség gőznyomása oly mértékre emelkedik, hogy a higanygőz az elektromosság vezetését lényegében átveszi és a nemesgáz-v illanófényű kisülés higanygőzkisülésbe megy át, 55 Az ilyen ultraibolya besugárzó az eddig ismert higanygőzlámpáktól, amelyeknél a higany alkotja az elektródákat, jelentősén különbözik abban, hogy az elgőzölgő anya -got a kezdeti áram a gázban csaik k'jz- 60 vetve hevíti fel. Milielyt az ultraibolya besugárzó gyújtása bekövetkezett, a kb. 22 mm, átmérőjű cső kb. 3 másodperc után 20 cm hossz mellett kb. 20 Volt feszültségesést mutat; a 65 feszültségesést a cső alakjával és a cső vastagságával változtathatjuk. A cső terhelését most már akkorába választhatjuk, hogy a higanygőznyomás mindinkább magasabb és magasabb le- 70 gyen. Kb. 4 Amp.-nyi megterhelésnél kb. 20 Volt feszültségesés mellett a cső kb. 2 perc után már 50 Volt feszültségesést fog elérni; továbbá 4 perc után a feszültségesés 120—150 Volt lesz. Az áramerősség 75 emellett megfelelő előtétellenállás alkalmazásával 4 Amp.-ről kb. ? Amp-re csökken. Ha már most a fényívlámpával ultravörös besugárzót, pL a berendezés bekap- 80