105980. lajstromszámú szabadalom • Utólérő tengelykapcsoló elhárító karmokkal
— 2 — amelyek közül a (3) ~ tengelykapcsolóiéi hosszirányban eltolható a hajtó (1) tengelyen, amellyel együtt foroghat, míg a (4) főtengelykapcsolófél a hajtolí (2) 5 tengelyre, amellyel együtt foroghat, eltolhatatlanul van ékelve. A főtengelykapcsolófelek között lazán forgatható és közösen mindkét tengelyen eltolható áz (5) közbenső szerv, amely egyrészt a (3) 10 főtengelykapcsolófélnek megfelelő (6) kapcsolófelet és másrészt a (4) főtengelykapcsolófélnek megfelelő (7) kapcsolófelet képez. Az ábrákból látható, hogy az egyik főtengelykapcsolófél és a közbenső 15 szerv hozzátartozó tengelykapcsolófele kapcsolófogainak lerézselései a másik főtengelykapcsolófél és a hozzátartozó közbenső szerv tengelykapcsolófelének lerézseléseivel ellentétes irányban haladnak. 20 Az első foganatosítási alaknál a (8) kapcsolórúdvilla egyik részével a (3) főtengelykapcsolófelet ragadja meg' és másik részével az (5) közbenső szervet fogja át. Az eltolható (9) támasztógyűrű a (10) 1. 25 nyomórugót az (5) közbenső szerven meghatározott előfeszültséggel tartja. K rugó egyrészt a (9) gyűrűre ós másrészt a (7) tengelykapcsolófél vállrészére támaszkodik. 30 Az (1, 2) tengelyeknek a rajzban jelzett forgásirányánál a (8) kapcsolórúdemelő bekapcsolási mozgásánál mindé- 2. nekelőtt a (3) főtengelykapesolófél az (5) közbenső szerv (G) kapcsoló felével kap-35 csolódik, még pedig e kapcsolódás akkor következhetik be, amikor az (5) közbenső szerv (7) tengelykapcsolófele a (4) íőtengely.kapcsolóf élhez viszonyítva az úgynevezett elhárító helyzetbe került. Ez az 3. 40 elhárító helyzet, mint a 2. ábra szemlélteti, az. amelynél a (7) tengelykapcsolóiéi a (4) főtengelykapesolófél előtt mindaddig elsiklik, amíg a részek sebességei még egymással egyenlők nem lettek. 45 Mihelyt ez az egyezés bekövetkezett, a 1. tengelykapcsolórészek végleges bekapcsolása megtörténhetik (3. ábra). A tengelyeknek egymással való fordított kölcsönös forgásirányánál a (4) főtengelykap-50 í'solófél, mihelyt a bekapcsolás megkezdődik, azaz amikor a (8) villát jobbra mozgatjuk, az (5) közbenső szervet azonnal magával viszi, míg a (6) és (3) karmok addig hárítják el egymást, míg a (2) tengely az (1) tengelyt utói nem érte. 5! A 4. ábrán szemléltetett foganatosítási alaknál egyszerű (11) kapcsolóvillát alkalmaztunk. Ez a villa a (3) főtengelykapcsolófelet fogja meg. Az (5) közbenső szerv itt a kapcsolóvillától különáll. A 6( (12) nyomórugó egyrészt az (5) közbenső szerv ütközője és másrészt a (4) főtengelykapesolófél ütközője között van. A (13) vállrész az (5) közbenső szervnek balfelé mozgását korlátozza. 6; A működés ugyanaz, mint az első példakénti foganatosítási alaknál. A tengelykapcsolórészek itt is a bekapcsolási irányban ugyanazon sorrendben jutnak '"gódzásba. 7( Szabadalmi igények: Utóiérő tengelykapcsoló elhárító karmokkal, azzal jellemezve, hogy a főtcngelykapcsolófelek között laza, mindkét oldalán elhárító karmokkal ellá- 7: tott közbenső szerv van elrendezve, amelyet a főtengelykapcsolófelek egymáshoz tolásánál az egyik vagy a másik főtengelykapesolófél magával visz. Az 3. igényben védett utóiérő tengely- 8( kapcsoló foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik főtengelykapesolófél elhárító karmai a másik főtengelykapesolófél elhárító karmaihoz képest fordított irányban vannak 81 lerézselve. Az 1. vagy 2. igényben védett utóiérő tengelykapcsoló foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a főtengelykapcsolónak ós a közbenső szervnek egy- 9( más felé néző elhárító karmai egy irányban vannak lerézselve. Az ]., 2. vagy 3. igényben védett utóiérő tengelykapcsoló foganatosítási alakja, jellemezve a főtengelykapcsoló 9f kikapcsolásánál a közbenső szerv kikapcsolását és annak teljes kiszabadítását eszközlő szerkezetekkel. 2 rajzlap melléklettel. I'allns nyomda, Budapest.
