105979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás palackfenekek benyomására
Meg1 .)elent 1933. évi április hó 340 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105979. SZÁM. — XVII/c. OSZTÁLY. Eljárás palackfenekek benyomására. Société Anonyme d'Etudes et de Constructions d'Appareils Mécaniques pour la Verrerie cég- Páris. A bejelentés napja 1931. évi március hó 19-ike. Franciaországi elsőbbsége 1930. évi április hó 17-ike-A palackok, helyesebben palackfenekek benyomásának (piquage) nevezett műveletet oly segédkészülékben végzik, amelybe a készre fúvó formából jövő fúvott pa-5 lackot helyezik. Eddigelé hiába törekedtek arra, hogy ezeket a pótlólagos kezeléseket és műveleteket elkerüljék azáltal', hogy a benyomást a készre fúvó formában, közvetlenül a fúvás után ós 10 ugyanolyan módon kíséreljék meg foganatosítani, mint amilyent a segédkészülékben alkalmaznak. Ismeretes, hogy ez a mód abban van, hogy a készre fúvó forma fenekét — a pa-15 lack fúváisa után egy tövisnek (piquoir) nevezett szervvel helyettesítik, amely a fenék üvegét visszanyomni és anak a kívánt alakot adni van hivatva. Az elért eredmény mindig közepes volt; 20 az állandóan megállapított hibák a benyomott részt i(piqure) képező üveg rossz vastagsági elosztásában és e rész külső felületén .mutatkozó hasadásokban ós repedésekben állottak. 25 Elegendő lesz e hibák okait kifejteni, hogy az azok kiküszöbölésére való jelen találmányt képező eljárást érthetővé tegyük. A rajzon az l,r és 2. ábra a benyomásnak a készre 30 fúvó formáiban való létesítésére eddigelé használt eszközöket; a 3. ábra pedig az ily módon előállított benyomást mutatja, amelyen a hibákat meg lehet állapítani. A 35 4., 5. és 6. ábrák a találmány szerinti eljárás három fázisát, a 7. ábra pedig az eljárás egy változatát mutatja. Az 1. ábfra az (F) palack alsó részének metszetét mutatja, úgy, amint az a tet- 40 szőleges profilú (i) készre alakító fenéken fúva lett. Kísérletekkel mindig megállapítható tény az, hogy a palack fenekét képező üveg vastagsága sohasem szabályos; az 45 (o) középső rész mindig jóval vastagabb, mint a (p) kerületi rész. Ez a szabálytalanság a fúvásból ered, amely az üveget kezdetben központosán az (1) készre alakító fenék központi részére juttatjai, 50 amit az üveg súlyia is elősegít, mire az üveg kinyújtása a kerület felé következik, miért is az el vékony ódás folytonos és nagyobb mérvű, mennél nagyobb a fenék átmérője. 55 Az 1. ábra, az arányok megtartásával, a vastagságnak számtalanszor megállapított változását mutatja. A fuvásnak még más következménye is van: amikor az üveg az (1) fenéknek 60 fémes felületére kerül, az üvegnek a fémmel érintkezésbe jutó felülete hirtelen lehűl és igen merev lesz, míg az üvegnek a belső felülete nagyjában az eredeti hőmér -sékletót megtartja. 65 A bemélyedés létesítésére az (1) készre alakító fémies feneket hirtelen a (2) tövissel (2. ábra) helyettesítik, amelyet az (f) nyíl irányában mozgatnak. Az eredmiéiny •— amint az a 3. ábrán lát- 70 ható — az, hogy azi (ABC)-vei jelölt rész a (B) helyig egészíen elvékonyodik, míg az (AD, CE) kerületi részek az eredeti vastagsággal lényegében egyenlő vastagok maradnak ugyan, de külső felületükön a 75 (g)-vel jelölt helyeken repedésesek vagy hasadásoisak. Ezek a jelenségek könnyen magyaráz-
