105927. lajstromszámú szabadalom • Füsttisztító fűtő és tüzelőrostélylevegőt előmelegítő füstdob

Megjelent 1933. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105927. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Füsttisztító fűtő és tiizelőrostélylevegőt előmelegítő füstdob. Francz Károly oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 30-ika. A gyakorlati életben használatos kály­háknál és gőzkazánoknál a tüzelőanyag melegének nagyrésze a füstbein sok szi­lárd égéstermékkel részben, vagy egész-5 ben el nem égett tüzelőanyaggal együtt a kéményen át felhasználatlanul távozik el, ami nemcsak nagy melegveszteséget okoz, luanem a kornyék levegőjét is be­szennyezi. Ezeknek egyrészt az az oka, 10 hogy a füst a fiistcsövön át haladva, ine legét nem tudja kellően átadni, másrészt, az az oka, hogy az égéshez szükséges ed­dig használt hideg levegő lehűtötte a tűz­teret, miáltal az elégés tökéletlen lett, 15 ezért különösen gyenge minőségű szenek égetésiéinél keletkező gázok nem éghettek el, így azck szilárd alkatrészekkel ke­verve, füst alakjában távoztak el. Ezen meleg veszteségek megszüntetésére és a 20 füst szilárd részeinek visszatartására való a füsttisztító-, fűtő- és tüzelőrostély-leve­gőt előmelegítő füstdob, melynek alkal­mazásával az elmondottak szerint még az is elérhető, hogy a jelenleg használatos 25 kályhákban, gőzkazánoknál a gyenge mi­nőségű szenek is tökéletesen elégethetők. A találmány egyik foiganiatosítási alak­ját az I., II., III. és IV. ábra mutatja. Az I. ábra a készülék hosszmetszetét, a 30 II. ábra az oldalnézetét, a III. ábra felülnézetét, a IV. ábra a levegő melegítése áram­lási útjának vázlatát jelzi az előmelegítő köpenyben. 35 Az ábrák szerint a füsttisztító-, fűtő-és tüzelőrostély-levegőt előmelegítő füst­dob áll: egy (1) belső, egy (2) külső hen­gerből. A belső hengerben hegyesen és kúposán képezett csigavonalban haladó lemez (3) mint füstterelő van elhelyezve, 40 mely (4) rúdra van felerősítve, a rúd pe­dig a belső (1) hengerre erősített (5) lapos vason nyugszik. A hegyesen és kúposán képezett füstterelő csígalemez a rúddal együtt a belső henger felső részén alkal- 45 mázott (6) csősisak levételével kivehető a nagyobb időszakban történő teljes tiszto­gatás végett. A részleges tisztogatásra való a belső henger alsó részén födővel ellátott (7) nyílás. A külső és belső iien- 50 ger közötti rész alul és felül zárt, csak alul van egy (8) nyílás a hideg levegő bevezetésére és felül van egy (9) nyílás a melegített levegő elvezetésére. A két hen­ger közötti gyűrűs térben a (10, 10) terelő 55 lemezek, a levegő áramlásának szabályo­zására valók, melyeknek egyik alkalma­zási módját a IV. ábra mutatja. A füst a belső hengerbe (1) jutva, elő­ször a hegyesen és kúposán képezett füst- 60 terelő lemez hegyesen képezett része által a belső hengerfal felé terelődik, szóródik, hol e lienigerfailhoz való ütközés után a füstben levő szilárd alkatrészek sebessé­güket veszítve, az így előálló' tehetetlen- 65 ség folytán a belső hengerfal mentén le­hullamak. A füst továbbhaladásával a (3) csigalemez további részébe jut, ahol a csiiigalemez széle a belső henger fialávs.1 érintkezik. A (3) csigalemez, ezen részé- 70 ben a füst körforgást kap és az ebből ke­letkező centrifugális erőtől származó nyomás által a füstgázok melegüknek ruagyrészét a belső hengernek adják át. Ha a csigalemez nem volna kúposán ké- 75 pezve, úgy a fellépő ellenállás legyőzné a centrifugális erőt, miáltal a meleg át­adására oly nagy fontosságú nyomás

Next

/
Thumbnails
Contents