105927. lajstromszámú szabadalom • Füsttisztító fűtő és tüzelőrostélylevegőt előmelegítő füstdob

Megjelent 1933. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^B® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105927. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Füsttisztító fűtő és tiizelőrostélylevegőt előmelegítő füstdob. Francz Károly oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 30-ika. A gyakorlati életben használatos kályháknál és gőzkazánoknál a tüzelőanyag melegének nagyrésze a füstbein sok szilárd égéstermékkel részben, vagy egész-5 ben el nem égett tüzelőanyaggal együtt a kéményen át felhasználatlanul távozik el, ami nemcsak nagy melegveszteséget okoz, luanem a kornyék levegőjét is beszennyezi. Ezeknek egyrészt az az oka, 10 hogy a füst a fiistcsövön át haladva, ine legét nem tudja kellően átadni, másrészt, az az oka, hogy az égéshez szükséges eddig használt hideg levegő lehűtötte a tűzteret, miáltal az elégés tökéletlen lett, 15 ezért különösen gyenge minőségű szenek égetésiéinél keletkező gázok nem éghettek el, így azck szilárd alkatrészekkel keverve, füst alakjában távoztak el. Ezen meleg veszteségek megszüntetésére és a 20 füst szilárd részeinek visszatartására való a füsttisztító-, fűtő- és tüzelőrostély-levegőt előmelegítő füstdob, melynek alkalmazásával az elmondottak szerint még az is elérhető, hogy a jelenleg használatos 25 kályhákban, gőzkazánoknál a gyenge minőségű szenek is tökéletesen elégethetők. A találmány egyik foiganiatosítási alakját az I., II., III. és IV. ábra mutatja. Az I. ábra a készülék hosszmetszetét, a 30 II. ábra az oldalnézetét, a III. ábra felülnézetét, a IV. ábra a levegő melegítése áramlási útjának vázlatát jelzi az előmelegítő köpenyben. 35 Az ábrák szerint a füsttisztító-, fűtő-és tüzelőrostély-levegőt előmelegítő füstdob áll: egy (1) belső, egy (2) külső hengerből. A belső hengerben hegyesen és kúposán képezett csigavonalban haladó lemez (3) mint füstterelő van elhelyezve, 40 mely (4) rúdra van felerősítve, a rúd pedig a belső (1) hengerre erősített (5) lapos vason nyugszik. A hegyesen és kúposán képezett füstterelő csígalemez a rúddal együtt a belső henger felső részén alkal- 45 mázott (6) csősisak levételével kivehető a nagyobb időszakban történő teljes tisztogatás végett. A részleges tisztogatásra való a belső henger alsó részén födővel ellátott (7) nyílás. A külső és belső iien- 50 ger közötti rész alul és felül zárt, csak alul van egy (8) nyílás a hideg levegő bevezetésére és felül van egy (9) nyílás a melegített levegő elvezetésére. A két henger közötti gyűrűs térben a (10, 10) terelő 55 lemezek, a levegő áramlásának szabályozására valók, melyeknek egyik alkalmazási módját a IV. ábra mutatja. A füst a belső hengerbe (1) jutva, először a hegyesen és kúposán képezett füst- 60 terelő lemez hegyesen képezett része által a belső hengerfal felé terelődik, szóródik, hol e lienigerfailhoz való ütközés után a füstben levő szilárd alkatrészek sebességüket veszítve, az így előálló' tehetetlen- 65 ség folytán a belső hengerfal mentén lehullamak. A füst továbbhaladásával a (3) csigalemez további részébe jut, ahol a csiiigalemez széle a belső henger fialávs.1 érintkezik. A (3) csigalemez, ezen részé- 70 ben a füst körforgást kap és az ebből keletkező centrifugális erőtől származó nyomás által a füstgázok melegüknek ruagyrészét a belső hengernek adják át. Ha a csigalemez nem volna kúposán ké- 75 pezve, úgy a fellépő ellenállás legyőzné a centrifugális erőt, miáltal a meleg átadására oly nagy fontosságú nyomás