105875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cement előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105875. SZÁM. — XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés cement előállítására. „Miag" Mühlenbau und Industrie A.-G. cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1930. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi december hó 31-ike. Is|meretes©k már forgókemence berendezések, cement, magnezit, mész és hasonló anyagok égetésére, amelyeknek kiömlőyége az aknás kemence felső végébe nyú-5 lik be. A forgókemencében történik rendszerint a cementnyersanyagok kaleinálása és ezután a zsugorítása, míg a cementklinkerek lehűtése az aknakemencébein megy végbe. Ka a nyersanyagoknak a zsugorí-10 tását a forgókemencében kivételesen nem végezték el tökéletesen, akkor azt az aknakemence felső részében azzal teszik teljessé, hogy a két kemence közötti átmenet helyén, megfelelő nyílásokon át, tüzelő-15 anyagot adnak hozzá oly célból, hogy a zsugorodási hőmérsékletnek a csökkenését a kemencék átmeneti helyén biztosan elkerüljék. Oly célból, hogy a zsugorított cement-20 nyersanyagoknak (cementklinkereknek) az őrölhetősóget lényegesen növeljük, a zsugorításnak alávetendő anyagot a találmány szerint mindenekelőtt a kezdődő zsugorodásig hevítjük, ezután — esetleg levegővel 25 hűtőt — csatornán való átvezetés által vagy a kemencének megfelelő meghoszszabbítása által oly hőmérsékletre hűtjük le, amely a zsugorodási hőmérsékletnél valamivel alacsonyabb, mire az anyagot a 30 hőmérsékletnek újbóli növelésével készre égetjük és végül ismert módon hűtjük. Ezen eljárással rendkívül könnyen és gyorsan aprítható, porozus klinkert kapunk. 35 A találmány szerinti eljárást két egymásután kapcsolt kemencében, mint pl. forgókemencében, aknakemencében, rostélykemencében stb.-ben foganatosíthatjuk, amely kemencék különböző fajtájúak 40 is lehetnek. Mihelyt az anyagot az egyik kemencében a kezdődő zsugorodásig égettük, azt csekély lehűlés mellett e kemencéből kivesszük ós a második kemencében készre égetjük. A zsugorítandó anyagot úgy hevítjük fel, hogy azt, — amint aa 45 forgókemencéknél szokásos — tüzelőanyag-levegő-láng hatásának tesszük ki, vagy hogy azt — amint az aknakemencében vagy rostélykemencében sokásos — tüzelőanyaggal keverve égetjük. Egymás- 50 után kapcsolt kemencék esetében — amelyeket egyetlen berendezéssé is egyesíthetünk — a második kemence fáradt gázait ismert módon az első kemencében lévő anyag felhevítésére használjuk, amennyi- 55 ben az anyagot előmelegítjük vagy a hozzákevert tüzelőanyagot is meggyújtjuk. A találmány szerinti eljárás úgy a száraz, mint a nedves úton előkészített anyaghoz alkalmazható. 60 A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására való találmány szerinti berendezésnek néhány példaképem kiviteli alakját mutatja. Az ismert módon fűtött (a) forgókemen- 65 cében (1. ábra) a behelyezett anyagot a kezdődő zsugorodásig hevítjük ós ezután csekély lehűlés mellett a (b) csatornán át a (c) második kemencébe vezetjük, amelyben a nyersanyagokat tökéletesen zsugo- 70 rítjuk. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az anyagot előégető (d) forgókemence, a szűkített (dl) kifolyóvégével, az (e) második forgókemenee beömlővégébe 75 nyúlik be; az (e) kemence forgástengelye a (d) első kemence forgástengelyének folytatásában fekszik. A (d) kemencében lévő nyersanyagoknak a hevítését a (g) fúvóka szolgáltatta fűtőláng végzi, amely fúvóka 80