105861. lajstromszámú szabadalom • Indukciós vezérlő kapcsoló
MAGYAR KIRÁLYI jHBgHL SZABADALMI ISIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105861. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Indukciós vezérlő kapcsoló. Barbour Ralph Henry elektromérnök londoni lakos, részben mint The Electrical Apparatns Co. Ltd. londoni cég- jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi május hó 16—ika. Nagybritániai elsőbbsége 1930. évi május hó 17-ike. A találmány indukciós vezérlő kapcsoló, amelynél helytálló és egymáshoz képest eltolt primer- és szekundertekercsek közötti elektromágneses viszony mágneses 5 sízerv vagy rotor mozgatásával változtatható. Az indukciós vezérlő kapcsolónak célszerűen oly helytálló mágneses váza vagy járma van, melynek átellenes oldalain a primert-ekercseket befogadó hor-0 nyok vannak elrendezve; további egymással ugyancsak szemben fekvő hornyok a szekundertekercsek befogadására valók. Ez utóbbiak tengelye bizonyos, rendesen 90°-os szöget zár be a primertekercsek 5 hornyainak tengelyével. A vezérlő kapcsolónak továbbá oly kb. 90°-os körív mentén elforgatható mágneses szerve van, melynek pólusfelületei a primertekercsek indukálta mágneses fluxust a szekunder-0 tekercsen az egyik vagy ellenkező irányban, vagy a közöttük való áthaladásra késztetik. A találmány szerinti indukciós vezérlő kapcsoló rotorának oly vezetőrészei van-5 nak, melyek a rotor mágneses tömegében az elektromos áramoknak legalább két zárt pályát nyújtanak. Ezek a pályák oly elrendezésűek, hogy nincsenek mágneses behatással a rotoron keresztül pólusfelü-0 lettől—pólusfelületig, a rotor mágneses tengelyével párhuzamosan haladó fluxusra, de mágnesesen kapcsolódnak oly fluxussal, mely a rotor mágneses tengelyén keresztirányban halad keresztül. A vezetőrészek 5 pl. rúdpárok, melyek pl. vörösrézből lehetnek és amelyek a rotor mentén, annak forgástengelyével párhuzamosan haladnak és a rotor két ellenkerő végén, páronként, kengyelekkel összekapcsoltak. A vezetőpályák lehetővé teszik, hogy a 40-primertekercsekkel mágnesesen kapcsolt fluxus zavartalanul haladjon a rotor mentén, ők maguk azonban minden oly fluxussal kapcsolódnak mágnesesen, amelyet a szekundertekercsek a rotoron kereszt- 45 irányban törekszenek keresztülhajtani, vagyis oly fluxussal, mely a primertekerccsel nincs mágneses kapcsolatban. A rotor semleges állásában a szekundertekercseken átmenő egész fluxus a vezető- 50 pályákkal mágnesesen kapcsolt; a szélső állásban semmilyen fluxus nincs velük mágneses kapcsolatban, a rotor közbenső állásaiban pedig a szekundertekercseken átmenő minden fluxus, amely a primer- 55 tekercsekkel nincs mágneses kapcsolatban, legalább is a vezetőpályák némelyikével van mágneses kapcsolatban. Magától értetődik, hogy a fenti megállapításban a mágneses pályákon kívül előálló fluxus- 60' veszteségeket elhanyagoltuk. A rotoron azért gondoskodunk legalább két vezetőpályáról, mert a semleges és bármelyik szélső állás közötti helyzetekben a primer-fluxus némi része korlátolt 65 mértékben a rotor mágneses tengelyéhez képest harántirányban halad át. így a találmány szerinti újszerű elrendezésnél, a rotor bármely helyzetében, a fluxus minden oly szekundertekercseléssel 70-mágnesesen kapcsolt része, mely nincs egyúttal mágneses kapcsolatban a primertekercseléssel, elegendő mennyiségű zárt vezetőpályával van kapcsolva ahhoz, hogy