105857. lajstromszámú szabadalom • Készülék izzőlámpák, kisütőcsövek és más burák bevezetőhuzalainak az aljzat nyílásain való átfűzésére

Megjelent 1933. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105857. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Készülék izzólámpák, kisütőcsövek és más burák bevezetőhuzalainak az aljzat nyílásain való átfüzésére. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeu cég- Eindhoveii. A bejelentés napja 1930. évi február hó 6-ika. Hollandiai elsőbbsége 1929. évi március hó 23-ika. Hogy izzólámpáknál az aljzatot a burára erősítsük, a vezetőhuzalakat az aljzathoz képest o'ly helyzetbe kell hozini, hiogy e huzalok az aljzatra forrasztás által 5 feöninyien legyenek erősíthetők. Ha Edison­aljzatokról van szó, az egyik viezetőhuzalt úgy állítjuk meig, hogy, ha az aljzatot az izzólámpára csúsztatjuk, e huzal a bura és az aljzat felső széle közé szorul, a másik 10 vezetőhuzalt pedig az aljzat femekének közepén levő nyíláson átfűzzük. Ha ú. n. bajaneÉtzárás-aljzatróil van szó, min dákét bevezatöhuzalt átfűzzük az aljzat feneké­nek nyílásain. Nyilvánvaló tehát, hogy 15 közömbös, hogy milyen típusú aljzatot használunk, mert mindemkor legalább az egyik bevezetőhuzalt át kell fűzina egy ailjziatinyiiáson, mielőtt az aljzatot a burára erősítjük. Ugyanez érvényes kisiü/tőcsövek-20 nél az aljzatnak a burára való erősítésére vonatkozói ag. A találmány oly készülék, mely ezt a befűzést mechanikai úton végzi. A találmány szerinti készülékben az aljzatot ós a burát tartó szerveken kívül 25 legalább egy e' tartószervekhez képest moz­gatható oly tesit van, melynek egy vaigy több vezetékével a bevezetőh u zalokat érintkezésbe hozzuk ós az aljzatnyílás elé vezetjük. 30 A találmány egyik sajátos foganatosí­tási alakja szerint a testiben lévő vezetékek tölcsárailakúak. E test bádoglemezből ala­kiitható, úgy hogy kömmyen mozgatható a brura és az aljzat széle közé. 35 A találmány egyik fogíanatosíitási alakja szerint a tesitett úgy vezetjük, hogy moz­gási iiráinyia a 'tartószervek mozgási irá­nyára ferde. Az ezen testet és a tartószer­vielket mozgató-szerkezet oly kivitélű le­het, hogy a testeit az aljzatba ós közvet- 40 lenül az aljzat nyílása elé mozgatja, mi­közben a bura és az aljzat tantószerve egymáshoz képest oly módoin közeledik, hogy a bura vezetőhuziala az aljzat nyílá­sán áthatol ós az aljzat széle és a bura 45 között mégis elégséges tér marad a test oldalirányú mozgásának lehetővétételére. A találmányt részletesebben a rajz kap­ósán fogjuik elmagyarázni, mely a talál­mány egyik foganatosítási példáját mu- 50 tatja. Az 1. ábra a találmány szerinti készülék oldalnézete, a 2. ábra a bura 08 -ETZ aljzat tairtószerveinek, valamint az ezen tartó­szervekhez kópiesit mozgatható testnek fe- 55 lülmózeite, míg a 3—8. ábrák vázlatosan azaka/t a különböző helyzeiteket mutatják, amelyeket a tartószetrvek és a test egymás­hoz képest a különböző fázisokban foglal­nak el. 60 Az 1. ábrán (10) az izzólámpa buráját, (11) pedig aninak aljzatát jelöli. A burát a (12) tartószerv, az aljzatot pedig a (13) •tartószerv fogja meg. E tairtószervekhez képest mozgatható a (14) test, melyben 65 <15) vezetékek vagy hasítékok vannak, amelyekkel a (16) bevezető-huzalokat érintkezésbe hozzuk és közvetlenül a (19) aljzatnyílásoik élé visszük (8. ábra). A (12) tartószervet a (20) rúd mozgatja. E tartó- 70 szervein (21) és (22) bütykök vannak, me­lyek a (25), illetve (26) szögemelőkre erő­sített (23), illetve (24) görgőkkel működ­nek együtt. E (25) és (26) szögemelök végei a (13) tartószervekben, illetve a (14) test- 75 bein levő (30) ós (31) vájatokba nyúlnak. A készülék működésmódja a 3—8. ábrák­ból tűmik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents