105840. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő töltőkályha

Megjelent 1933. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI I5IRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105840. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Folytonégö töltőkályha. Som mer Sándor műszaki tisztviselő Újpest. A bejelentés napja 1931. évi október hó 17-ike. A találmány olyan folytonégő töltőkályha, meily a közönséges vaskályháknak és a siamotbélésű vaskályháknak, illetve cser épkály.h ákn.ak előnyeit egye-5 siti, amennyiben egyfelől nagy fűtő és melogkisugárzó felülete van, mellyel a fűtendő helyiségeit gyorsan előmelegíti, másfelől pedig a felfűtött helyiség hőfokát egyenletes magasságban megta.rt.ia. A 10 kályhát bármily tüzelőanyaggal fűthetjü,k, kiváló előnye azonban, hogy silányminőségű haziai szemekkel, aprószénnel, valamint poros- és darabosszén keverékével is igein gazdaságosan fűthető anélkül, 15 hogy a poros szénnel való tüzelésnél gyiaikord robbanásoktól félnünk kellene. A tűzgázok a kályhát csak kígyóvonal-alakú úiton hagyhatják el, miiért is melegük nagy részét a fűtendő helyiségnek adják át. A 20 kályhát fajtüzelésre is igen előnyösen használhatjuk és igen különös előnye még, hogy a sugárzáson kívül a fűtendő helyiséget légkerimgésseil is hevíti. A kályha az úgynevezett kéit-aknás kályhák csoport-25 jába tartozik, melyeiknél — tudvalevőleg — az egyik aknám a tüzelőanyagot vezetjük be, melyet azután a másik aknában égeft.ünfc el. Az, eddigi, ilyen fűtőkályhákkal szemben a találmány szerinti káily-30 bániak az az előnye, hogy a rostélyra adagolt szién mennyiségéit és így a kályha hőtermelését az eddiginél pontosabban szabály,ózhatjuk. Az eddigi kályháknál ugyanis az égést kizárólagosan a huzat 35 erősségének változtatásával befolyásoltuk, míg a találmány szerinti kályhánál az említetit, második szabályozási mód is rendel/kezésümkre áll. e A tűzigiázokiat kígyóvonalban vezető 40 terelő felületeket a kályha terébe nyúló, kifelé nyitott, előnyösein, süveg-alakú öntöttvasbetétek alkotják, melyek a vaskályha samotbélésen áttörve, a tűzgázok melegét a fűtendő helyiségnek gyorsan átadják. A tökéletes elégést szekunder- 45 levegő bevezetésével biztosítjuk, melynek mennyiségét pontosan szabályozhatjuk. A kályhának síkrostélya, efelett pedig lépcsős rostélya van, melynek mentén a darabos szénrészek a síkrostélyra gurul- 50 nak, míg a poros szén a lépcsős rostély lépcsőin helyezkedik el, amelyen tökéletesen elég anélkül, hogy robbanthatna vagy az égést elfojthatná. Fatüzelésnél a lépcsős rostélyt eltávolítjuk. A kályha 55 tűzterét nem béleljük samottal, hanem ehelyett köpennyel vesszük körül, melyben levegő kering úgy, hogy a kályha legforróbb része légkeringéssel hevíti a fűtendő helyiséget. A két akna közé, azok- 60 nak összekötő részébe, oly szabályozószervet iktatunk, amellyel azt a szabad keresztmetszetet változtathatjuk, amelyen át a töltőaknából a szén a rostélyra, illetve a második aknába jut. Ezáltal a 65 rostély feletti, izzó szénréteg magasságát is szabályozhatjuk. A rajzon a találmány szerinti kályha egyik példaképeni, kiviteli alakját, függélyes hosszmetszetben, részleges oldalnézet- 70 ben láthatjuk, melytől a gyakorlatban, sokféleképen, el is térhetünk. A kályhatest alsó részét, az úgynevezett tűzelőteret vagy tűzfészket, külső oldalán bordázott (c') test alkotja, melynek 75 mellső részén a tüzelőteret és a hamuteret közösen elzáró (v) tüzelőajtó van. A tűzfészekben ismert kivitelű, vízszintes (s) síkrostély van. E síkrostélyhoz a ferde (o) lépcsős rostély csatlakozik, mely- 80