105806. lajstromszámú szabadalom • Eljárás austenites mangán, krómmangán vagy hasonló szívóskemény acélnemekből való, használat alatt önedződő készítmények nemesítésére

nyomás következtében a felület sokkal gyorsabban és mélyebben tömörödik, min c a kopás következtében elhasználódik s így a feldolgozandó anyag csiszoló sarkai a 5 munkafelületnek csakhamar oly kemény rétegével kerülnek szembe, melyen a kopás gyakorlatilag már alig érvényesül; apró élessarkú szemcsés anyag őrlésénél — vagy pl. az említett kotrófogaknak 10 kvarchomokban való dolgozásánál viszont relatíve csekélyebb nyomás mellett a csiszolás hatása lesz érezhetőbb: a kopás sokkal gyorsabban halad előre, mint a munkafelület tömörödni tudna s így a.z 15 önedződés nem következik be. A fentiekből nyilvánvaló az a közismert tény, hogy az említett s a hozzájuk hasonló alkalmazási célokra való felhasználás esetén a miangán- és krómmá,ngán-20 acél dar bokát még további kezelésnek, — nemesítésnek — kell alávetni, mivel a munkadarabok ön,edződése használatközben általában bekövetkezik ugyan, de nem mindig a kívánatos mértékben. Ezen 25 nemesítés az eddigi eljárások szerint történhetik oly módon, hogy a munkadairbokat, úgy mint a szerszám,a célnál szokás, egy bizonyos megereszt ési hőfokra hevít jük fel, s azután többé-kevésbbé gyorsan le-30 hűtjük; vagy pedig a darabokat pontosan úgy kezeljük, mint a betétben edzendő tárgyakat, t. i. a munkának kitett felületeket a betétben szintén szénítjük. Az utóbbi eljárás szerint csupán a dolgozó 35 felületet edzzük s így a feldolgozandó anyag azt nem koptathatja el olyan könynyen, míg a mag, az acéklarab belseje ezután is szívós marad és a kemény felület számára jó alátétanyag gyanánt hasz-40 nálható. A jelen találmány tárgya olyan elj ar as, mely az előbb ismertetett feladatot az edsertt miangán-acől fentebbi tulajdonságainak helyesen alkalmazott kihasználása mel-45 lett ismételt hőkezelés nélkül, tisztán mechanikai úton oly egyszerűen és intenzíven oldja meg, ami az eddigi eljárások nál általában nem volt lehetséges. Minthogy a szóbanlévő acólfajták az 50 ütő- vagy nyomóigénybevételek hatása alatt munkaközben az erre nézve kedvező kopási viszonyok esetén az előbbi megállapítások szerint úgyis automatikusan megedződnek, az új eljárás ezek 55 alapján abban áll, hogy a munkadarabot még használatbavétel előtt szándékosan olyan mesterséges mechanikai igénybevételeknek vetjük alá, melyek következtében a felület bizonyos vastagságú rétegében tömörödés s így a kellőfokú edző- 60 dés áll elő. Ezáltal az úgyis bekövetkező üzemi tömörödés,t és önedződést megelőzzük s így a későbbi használatbavétellel meginduló munkafolyamat már egy oly vastagságú edzett réteget talál maga 65 előtt, amely bármely fokú koptató hatás nak az eddiginél eredményesebben tud ellentállni. Így pl. egy kísérleti koptatásnál az az eredmény adódott, hogy ugyanazon viszonyok közt való koptatás esetén 70 ugyanazon mélységű réteg lekoptatásához az igényelt eljárás szerint nemesített acélnál 3.5-s.zör annyi idő kellett, mint a ne mesítetlen acélnál, úgy hogy a kopási szilárdság lényeges emelkedése már ebből 75 is nyilvánvaló. Minthogy ezenkívül eljárásunknál módunkban áll a kezelés időtartamát és intenzitását, s ezen két tényező változtatásával tehát a kezelés hatásosságának fokát megválasztani, nem 80 kétséges, hogy minden esetben elő tudunk állítani oly vastagságú és oly keménységű edzett réteget, melyen a kopás, ha fellép is, a további üzemi edződés, az önedződés fölött túlsúlyba nem kerülhet, 85 mivel a kopás a munkadarab élettartamára akkor válik különösen hátrányossá, ha a normális állapotú acél önedződése nem halad oly mértékben előre, mint a kopási rétegveszteség. 90 A későbbi üzemi igénybevételek következtében ugyanis az önedződés automatikusan épp úgy tovább halad előre, ha a munkafolyamat következtében kellő erősségű ütések lépnek fel, illetve, ha az elhasz- 95 nálódás miatt vékonyodó edzett réteg már kisebb erősségű ütések hatását is érvényre juttatja, mintha az egész edzett réteg a mechanikai előkezelés nélkül tisztán a munkafolyamat igénybevételei folytán 100 keletkezett volna. Ezen tényből következik, hogy helyes mértékű előkezelés mellett a munkadarabok élettartama az eddigi gyártmányokhoz képest jelentékenyen megnövekszik, mivel 105 1. a feldolgozandó anyag folytonosan kemény (é. p. legkívül a legkeményebb) réteget talál maga előtt, amely tehát a legnagyobb kopási szilárdságú s amely az elhasználódás mértékének megfelelően 110 folytonosan tovább terjed a munkadarab változatlan állapotú belső magja felé; 2. azáltal, hogy a külső edzett réteget a leírt módon mesterségesen létesítjük, az edzendő réteg tömörségének és így ke- 115 ménységi fokának az egyenletességét is a szabálytalanul bekövetkező és különböző intenzitással f ellépő üzemi ütésekkel szem-