105771. lajstromszámú szabadalom • Száraz vetőmag-csávázószer

Megjelent 1933. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105771. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Száraz vetőmagcsávázó szer. Chemische Faforik Ludwigr Meyer cég- Mainz. A bejelentés napja 1926. évi szeptember hó 7-ike. A vetőmagvak száraz csávázása, amely abból áll, hogy a vetőmagvakat, gombá­kat elpusztító (fungicid) porokkal hintjük be, az a csávázó eljárás, mely a gyakor-5 lati mezőgazdaság feltételeinek legjobban megfelel. Ezen célra eddig túlnyomóan rézkarbo­nátot, tehát egy vízben oldhatatlan rézve­gyületet alkalmaztak, ez anyag hatása 10 azonban Németországban nem volt kielé­gítő (lásd Molz, „Deutsche landwirtschaft­iiche Presse" 1921., 74. szám, 553. oldal) és az Amerikai Egyesült-Államokban is csak akkor, ha a buza nagyon üszkös (lásd 15 Mackie & Briggs, Bull. 364., Berkeley, California, 1923. május, 568. oldal). Uspulunbolus és Germisanbolus néven vízben oldható higany vegyületeket is hoz­tak már csávázó szerekként javaslatba, 20 ezek vizsgálata azonban szintén negatív eredménnyel járt (lásd Riehm „Zeitschrift für angewandte Chemie" 1925., 1. szám, 6. oldal). A fent említett rézkarbonáton kívül a 25 réznek más vízben oldhatatlan vegyüle­teit is javasolták már porcsávázási cé­lokra. A 97.883. sz. szabadalom erre a célra raár védelem alá helyezte a vízben oldha­tatlan réz-ortoarzenit, -arzenátok, -haloi-80 dok, -foszfátok, -wolframátok, -krómátok és -szilikátok felhasználását. A hozzá tar­tozó 100360. sz. pótszaibadalom továbbá a réz-cianidok, -borátok, -oxalátok és -citrá­tok alkalmazását ismerteti és foglalta le. 35 Ehhez képest az alább ismertetendő vető magosávázószerek, illetve keverékek olyan anyagokat vagy keverékeket sem tartal­mazhatnak, melyekből víz, illetve a talaj­nedvesség hatására a felsorolt rézvegyüle­tek bármelyike is keletkezhetnék. 40 Azt találtuk, hogy igen kiváló eredmé­nyeket adó száraz csávázószereket kapunk, ha az előző bekezdésben felsoroltaktól el­térő, vízben oldhatatlan csiraölő anyago­kat, pl. rézkarbonátot, olyan savanyúan 45 reagáló anyagokkal vagy olyan egyéb anyagokkal keverünk, amelyeket az at­moszferiliák vagy a talajnedvesség ol­datba hoznak, illetve, amelyből sava­nyúan reagáló anyagokat lehasítani képe- 50 sek, mimellett azonban ezen keverékalkat­részek csak olyanok lehetnek, amelyek sem maguk, sem a keverék egyéb alkat­részeivel a talajnedvesség hatására nem létesítik az előző bekezdésben felsorolt 55 vegyületeket. Alkalmas keverékek pl. azok, amelyek vízben oldhatatlan higanyvegyületekbő] és a fenti értelmű savanyú anyagokból áll­nak. A tekintetbe jövő higanyvegyületek 60 közül a leghatásosabbak voltak a rhodan­higany vegyületek arzénes savval, illetve olyan vegyületekkel alkotott keverékei, amelyekből atmoszferiliák, talajnedvesség arzénsavat vagy savanyúan reagáló arzén- 65 vegyületeket képes oldani vagy lehasítani. Hasonlóan jól használhatók egyikét hi­gany-ciánvegyületek is, pl. higanycianid. A fentemiitett keverékek helyett vízben oldhatatlan higanyvegyületeket, különö- 70 sen arzénhigany vegyületeket, pl. arzénes -savas higanyoxidot is alkalmazhatunk. A fentiekben jellemzett keverékekhez és vegyületekhez még más csiraölő vagy töltő anyagokat, pl. kaolint, kovaföldet, 75 vagy más effélét, vagy serkentő anyago­kat (stimulánsokat) is adhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents