105712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok szilárddá tételére

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10571 ti. SZÁM. — I V i. (IVll/'l.) OSZTÁLY. Eljárás folyadékok szilárddá tételére. de Gendre Konstantin vegyészmérnök Paris. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 26-ika. A találmány oly folyadékok szilárddá tételére vonatkozik, melyek alkáliák felvételére alkalmasak. A „folyadék" kifejezésen ez esetben 5 akár önmagukban folyékony anyagok, akár szilárd, folyékony vagy gáznemű testek valódi oldatai, akár kolloidszerű, szuszpenziók vagy emulziók értendők, minthogy a találmány szerinti szilárddá 10 tételnek az a célja, hogy ilyen folyadékok szállítását vagy használatát megkönnyítse. A találmány lényege, hogy a szilárddá teendő folyadékot vegyületbe visszük áí: 15 pl. lúgos anyagot és telített zsírsavat (előnyösen hozzávetőleg a molekuláris súlyarányban). Világos, hogy ha már természeténél fogva lúgos oldattal van dolgunk, akkor 20 az alkálikus anyag hozzáadása szükségtelen- Az is világos, hogy ha a {elitet zsírsav helyett alkálikus szappant használunk, vagyis a telített zsírsav valamely sóját, akkor a hozzáadandó alkálikus 25 anyag mennyisége kisebb lesz. A fenti anyagok egyesítése különféle módon történhetik: 1. Az alkálikus anyagot hozzáadhatjuk a szilárddá teendő folyadékhoz és hozzá-30 adhatunk zsírsavat. Ez az eljárási mód különösen előnyös a krezol vagy a fenol vagy hasonló természetű anyagok szilárddá tételénél, melyek mint fertőtlenítő szerek használtatnak. 85 Erre vonatkozó példa: A nyers krezolt csaknem elméleti arányban (molekulát molekulához) alkáliával telítjük, pl. 108 s. r. krezolhoz 30 s. r. nátriumhidroxidot (NaOH), azaz marónátront, vagy 53 s. r. 40 káliumhidroxidot (KOH), azaz marókálit veszünk. A telítést karbonátokkal is eszközölhetjük, de akkor a reakció sokkal lassúbb és hosszabb hevítést igényel. A kapott termék sűrű massza, mely kátrányhoz hasonlít és vízben majdnem tö- 45 kéletesen oldható. Ha ehhez az alkáliákkal kezelt krezolhoz zsírsavakat adunk, szilárd gélt kapunk. Jó eredményeket értünk el 5 a 7-liez arányban 5% stearin- és palmitin- 50 savval. Az így előkészített gélt fel lehet használni nagyobb mennyiségű nyers krezol szilárddá tételére. így pl. 1 s. r. gélt 3 s. r. nyers krezolhoz adhatunk. 55 Ugyanazt az eredményt érhetjük el, ha a nyers krezolt a sav hozzáadása előtt alkáliákkal kezeljük és pedig 1 molekula alkálinak 4 molekula krezolhoz való arányban. 60 2. A szilárddá teendő folyadékhoz hozzáadhatjuk az alkálikus anyagot és azután adagolhatunk bele valamely zsírsavas szappant. Ez az eljárási mód különösen alkalmas a kolloidszerű kén, a nátrium- 65 szulfát vagy poliszulfátok szilárddá tételére. Erre vonatkozó példa: Valamely kolloidszerű oldathoz, mely 100 cm3

vízhez 50 g kolloidszerű ként tartalmaz, a fo- 70 lyékony résznek 0.6—0.12%-át adjuk marónátronban, azután pedig 1.2—2.4%-át valamely nátronszappanban vagy káliszappanban. 3. Összekeverhetjük a zsírsavat az alká- 75 likus anyaggal, hogy szappanszerű oldatot kapjunk, melybe a szilárddá teendő folyadékot bevezetjük. Ahelyett, hogy magát szilárddá teendő folyadékot kevernők az oldatba, előállíthatjuk azt már 80