105691. lajstromszámú szabadalom • Kontaktuskar elektromos gépekhez és készülékekhez
más a karnak (kontaktusfeiületnek) az elektromos készülék mozgó részéhez való tapadásához szükséges; az említett rugónak tehát nem kell más mechanikai fiát -5 lásokat legyőznie; ja, rugónak érzékeny nyomása ekként lehetővé teszi, hogy a kar, kapcsolatban az említett szerMzetekkel, az egész érintkező felületével hozzátapadjon az elektromos készülék emlí-10 tett mozgó részéhez és az ettől megkívánt, jó érintkezést biztosító helyzetében meg is maradjon, úgy hogy a karnak az egész kontaktusfelülete mindig követni fogja a. vele együttműködő, az elektromos készülő léknek a kontaktuskarral való együttműködésre hivatott mozgó részén lévő felületet. 3. Bármely szerelő munkás megfelelően beállíthatja a kontaktuskart az elektro.20 mos készülék mozgó részéhez képest; a kar önmagától egész érintkezési felületével hozzáilleszkedik az említett mozgó részhez és tökéletes tapadásban marad akkor is, ha a kar (kontaktusfelület) nein 25 teljesen párvonalas az említett mozgó résszel; azaz a kontaktuskar párvonalasan illeszkedik az említett mozgó részhez és párvonalasságát meg is tartja. 4. A találmánynak megfelelő kontaktus-30 karokkal felszerelt elektromos készülék mozgó része nagyon érzékeny működésű, azaz az azt állító munkásnak csalt igen kis erőt kell legyőznie. 5. A megelőző négy pontban mondot-35 tak szerint a biztos jó kontaktus lehetővé teszi a találmánynak megfelelő kontaktuskarokkal felszerelt elektromos készülékektől függő gépek szabályos működését; végül pedig az üzemi (fenntartási) 40 költség nagy mértékben csökken. A találmány a mellékelt rajz ábráival kapcsolatban közelebbről ismertetendő három egymástól megkíilönböztetendő szerkezetet foglal magában. Az 45 1. ábra a találmány egy kivteli példájának vázlatos oldalnézete működő helyzetben, ahol is a találmányt alkotó három szerkezet az együttműködő részekkel kapcsolatban metszetben látható; a 50 2. ábra az 1. ábrának felülnézete; a 3. ábra az 1. ábra „A-"A vonalában vett metszetben vázlatosan .mutatja a találmánynak megfelelő egyik szerkezet (mellső oldal) szerkesztési és működési 55 módjainak egy példáját; a 4. ábra az 1. ábra „B-"B vonalában vett metszetben vázlatosan mutatja a találmánynak megfelelő második szerkezet (a kontaktustól eleső, hátsó oldal) szerkesztési és működési módjainak egy példá- 60 ját;, s az 5, ábra az 1. ábra „C-"C vonalában vett metszetben vázlatosan mutatja a találmánynak megfelelő harmadik szerkezet (közéj;) szerkesztési és működési módjai- 65 nak égy példáját. Vonatkozással az 1. ábrára ós pedig a 3., 4. és 5. ábrán jobban látható „A-"A, „B-'-B és „C-"C metszetekre, (1) jelzi a kontaktuskar taríókarját, amelyet (2) bi- 70 lincs rögzít (3) csavarok segítségével a szigetelt (4) rúdon. Az áramot hajlékony (5) kábelek vezetik az (1) tartólkartól a (10) kontakituskarhoz amelyek mindkét végükön kábelsarukba vannak forrasztva. 75 A hajszáldrótokból álló kábelek úgy vannak elrendezve, hogy a kontaktuskar munkamozgásaival szemben káros mechanikai gátlásokat nem okoznak. Az (5) kábelek egyik végét rögzítő (6) csavar egy- 80 úttal az áramot az (1) tartókarhoz vezető (meg nem rajzolt) vezetéket is rögzíti. A (10) karra (8) csavar segítségével van a (7) kontaktus erősítve, amely a mozgó (9) rész kontaktusához illeszkedve munka- 85 helyzetben látható. A (10) karra (12) csavaranya segítségéve] (11) gömbcsap (vagy szferoid) van erősítve, amely az (1) tartókar megfelelő (13) hornyával kapcsolatban a talál- 90 mánynak megfelelő mellső szerkezet (kcntaktus-oldial) szerkesztési és működési módjainak egyikét alkotja, amint a 3. ábrán (az 1. ábra „A-"A metszete) jobban látható a forgó részen lévő, a (10) 95 kar (7) kontaktusával nem párvonalas (a rajzon fel nem tüntetett) kontaktussal együttműködő helyzetéiben. Az említett elülső szerkezet, arra való, hogy a (10, 7) kontaktuskar kitérését a működési irány- io ból megakadályozza, de arra is, hogy a kontaktuskar (ha az nem működik) a (11) szferoid vége révén, amely az (1) tartókar (13) hornyának fenekére illeszkedik s ekként (az említett szferoid) a (10) kart io mellső részén alátámasztja, az (1) tartókarban ágyazásra találjon. Ebből következik, hogy az említett gömbcsap (vagy szferoid) és az említett megfelelő horony alkotta említett mellső szerkezetben a ÍJ (11) szferoid csuklómozgássa) jobbról balra és megfordítva balról jobbra (a szferoid középpontja mint középpont körül) csúszva gördülhet az (1) tartókar (13) hornyának falaiban, anélkül, hogy a 1:
