105649. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet lengő tömegek surlódásmentes ágyazására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105649. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szerkezet lengő tömegek súrlódásmentes ágyazására. Melczer Tibor oki. gépészmérnök és Zachári László oki. építészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 25-ike. A találmány lengő tömegeket gyakorlatilag súrlódásmentesen ágyazó szerkezet. A szerkezet különösen mérőkészülékeknél, mint általában praecisiós műsze-5 reknól alkalmazható előnyösen, melyeknél a pontosság növelése végett a súrlódási ellenállást minimumra kell redukálnunk. A találmány szerinti szerkezetnél a 10 lengő tömegeket egy élen támaszt juk meg, mely aljzatára egyenes mentén fekszik fel. Ismeretesek oly szerkezetek, melyeknél ugyanezen célból a lengő tömeget egy pontban és oly szerkezetek, melyek-15 nél a lengő tömeget egy egyenes mentén támasztjuk meg. E szerkezetek hátránya, hogy ezek az alátámasztások általában csak oly erőkkel szemben nyújtanak biztos támaszt, amelyek csak egy bizonyos, 20 meghatároztt irányban, pl. csak függőlegesen hatnak, másfelé irányított, vagy irányát tág határok között változtató erőkkel szemben azonban nem képeznek biztos támaszt. 25 Ezt a hátrányt küszöböli ki a találmány szerinti szerkezet mely akként van ki' képezve, hogy a lengő tömeget bármely irányban ható erőkkel szemben a kellő biztonsággal megtámasztja. 80 A találmány szerinti szerkezet lényegileg legalább két koaxiális, spirális alakú testből áll, melyek egymással a közös, geometriai tengely mentén, tehát egy egyenes mentén érintkeznek. E testek 35 közül az egyik a lengő tömeget hordja, míg a másik test helytálló. A menet mélysége egyenlő a spirális test sugarával. A találmányt részletesen magyarázzák az ábrák. Az 40 1. ábra felülnézetben, a 2. ábra keresztmetszetben az ismert szerkezetet mutatja. A 3. ábra felülnézetben, a 4. és 5. ábrák két különböző' kereszt- 45 metszetben a találmány szerinti szerkezet egyik megoldási alakját tüntetik fel. A 6. ábra felülnézetben, a 7. ábra hosszmetszetben és a 8. ábra keresztmetszetben a találmány 50 egy másik megoldását mutatják. Az 1. és 2. ábrák szerinti kivitelnél (A) félkörkeresztmetszetű, (B) szegmenskeresztmetszetű, tehát (C) élben futó rúd. A (B) rúd (C) éle mentén fekszik fel az 55 (A) rúdra. Ha az (A) rudat rögzítjük és a lengő tömeget a (B) rúddal kötjük össze, akkor a lengés ismert módon megy végbe, gyakorlatilag súrlódásmentesen, a (C) él körül feltéve, hogy az erők lehe- 60 tőleg függőleges irányban hatnak a (D) táimfeiületre, úgyhogy a (C) élen jelent kező súrlódásnál nagyobb oldalirányú tolóerők nem keletkeznek. Ha már most a két (A) és (B) rudat 65 ugyanazon menetmagassággal és a közös (C) él mint tengely körül elcsavarjuk, akkor a 3. ábra szerinti alakot kapjuk, melynek két I—I és II—II keresztmetszeteit a 4. és 5. ábrák mutatják. Ekkor a (C) 70 egyenes, vagyis a két (A) és (B)test érintkezési vonala a két spirális alakú (A) és (B) test geometriai tengelye és ugyancsak a lengési tengely, mint az 1. és 2. ábrák szerinti kivitelnél. Azonban az (A) és (B) 75 testek spirális alakú kiképzése következté-