105643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék légtelenített ampullák levegőmentességének megvizsgálására

jelenlétére, biztosan és azonnal fel lehet ismerni anélkül, hogy az ampullákat a folyton továbbhaladó szállítószalagról le kellene venni. A berendezés továbbá le-5 lietővé teszi azt is, hogy a megvizsgálásnál egyidejűleg egész csoport (20—30 db) ampullát egyidejűleg áttekinthessünk és hogy egyetlen megfigyelő percenként kb. 120 ampullát vizsgálhasson meg. 10 Ha valamely légtelenített gerjesztett ampullát nagyfrekvenciájú mezőbe hozunk, melyet akként állítottunk elő, hogy valamely Tesla-féle transzformátor tekercsének végeit két párhuzamos fémlemez-15 zel kötöttük össze, akkor az ampulla végsíkjaira igen erős szikrák csapnak át és ezáltal még megtöltve is észrevehetően világításra hozható. Az ampullában levő szikraszerű fénytünemény színe ós alkata 20 azonban most még nem jellemző a, benne uralkodó nyomásra. Ez csaikakkotr válik.azzá, — és ez lényeges a találmány szerinti eljárásnál — ha a kondenzátormezőbe szikraátcsapással 25 szemben ellenálló vastag dielektromos rétegeket, pl. két üveglapot iktatunk be. A kondenzátorlemezeket most már igen közel hozhatjuk egymáshoz anélkül, hogy szikrák csapnának át. A diielektromos ré-30 tegek a következőképpen hatnak: Az üveglemezek egymásfelé fordított oldalának egyes síkelemei nincsenek egymással vezető összeköttetésben ós így nem tudják villamoságukat kiegyenlíteni. Ha te-35 hát légüres edényeket, pl. ampullákat helyezünk az üveglapok közé és a dielektromos rétiegek felületeit a dielektrikumon áthaladó eltolódásai áramok feltöltik, akkor ne-m keletkezhetik egy különálló erő-40 teljes szikra valamely előnyben részesülő ampulla felé, hanem az üveglemezek minden pontja egyenként sül ki egy-egy ampullán. Ezáltal igen finoman rostozott aránylag sötét szikranyalábok keletkez-és nek, melyek a dielektromos rétegekről sugáralakban mennek át az ampullára. Az ampulla belsejében egyenletes és csendes, de igen világos lumineszeincia képződik, mely világosan látható rétegezése-50 ket mutat. Ez a jelenség sokkal fényerősebb, mint a dielektrikum nélküli kondenzátorban és fiziológiailag még világosabban hat, mivel az egyes zavaró intenzív szikrák hiányzanak. A kondenzátorba : 55 bevitt összes ampullák a nyomásra és töltésre jellegzetes színben és alkattal világítanak. Mivel a kondenzátorban egyidejűleg nagyszámú ampulla lehet, azok hosszabb ideig is maradhatnak ott. Ez a következő okból lehet fontos: Ha az am- 60 pullában gőzleadó anyagok vannak, akkor e gőzök jellegzetes világítása annál intenzívebb lesz, minél tovább marad az ampulla a mezőben. Mihelyt nagyobb levegőmaradék van az ampullában, ez 65 utóbbi, tekintet nélkül az idegen gőzökre, a nitrogén jellegzetes vörösibolya színében világít. A mellékelt rajzon az 1. ábra egy ilyen vizsgáló kondenzátor vázlatos képe, (B)- 70 vei jelöltük a kondenzátorlapokat, (G)-vel az üveglapokat, (A)-val a levegőmentességre vizsgálandó ampullákat. További kutatásaink során azt találtuk, hogy az alsó üveglapokat a világító je- 75 lenség csorbítása nélkül elhagyhatjuk és az ailsó burkolatot vezető anyagból való futószalaggal helyettesíthetjük. Ezen a szalagon vezeitőanyagból való foglalatokat alkalmazunk, melyekbe az ampullákat, he- 80 gyükkel lefelé elhelyezzük. Az ampulla érzékeny hegye ós az anyaggal megtöltött fejecskéje így az elektrosztatikusán védett, mező nélküli térben fekszik és így minden olyan szikraképződéstől, mely a 85 hegyet vagy az anyagot károsan befolyásolhatná, védett. Az ampulláinak függőleges helyzete egyszersmind a lumineszcencia megfigyelését igen könnyűvé teszi és a legnagyobb látóteret biztosítja, A 2. 90 ábra egy ilyen készülék kiviteli alakját vázlatosan mutatja. (B) a felső kondenzátorbuTkolat, (G) az üveglap, (N) a foglalat, mely az (L) futószalagba vezetően van erősítve. (A)-val jelöltük az am- 95 pullákat, melyeknek alsó részében a (P)vel jelölt anyag van. Az ampullák egymástóli távolsága kb. 3—3 cm és azok élőiről hátrafelé haladnak a futószalaggal a kondenzátoron keresztül. Az (A) íoo ampullának felfelé nyúló feneke csak kb. 4—6mm-inyine vanai(G) üveglaptól. A felső fémburkolatot felülről és oldalt vastag szigetelőanyagrétegek veszik körül. Az alsó burkolatot maga a futó fémszalag 105 alkotja. A rajzon a kondenzátorban lévő, az ampulla által deformált, máskülönben homogén erőteret is ábrázoltuk és az egyenlő potenciálon levő síkokat is keresztmetszetben, az erővonalakra derék- íio szögű trajektoriákként berajzoltuk. A tükörüveglap és az ampulla feneke között az egyenlő ponteneiálon levő síkok annyira összeszorulnak, hogy az áramesés akkora lesz, hogv az áramvonalakká 115 változott erővonalak mentén élénk szikrakisülés áll be. Az ampulla belsejében az áramvonalák szorosan összetorlódnak, ez-