105641. lajstromszámú szabadalom • A réz-antimon-ólom ternér rendszerbe tartozó csapágyfém
Megjelent li>ií:i. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105641. SZÁM. XVI/C. OSZTÁLY. A réz-antimon-ólom ternér rendszerbe tartozó csapágyfém. Dr. Deiches Siegmund vegyész Wien. Pótszabadalom a 93148. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1928. évi május hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi június hó 24-ike. A 93148. számú magyar szabadalom a réz-antimon-ólom ternér rendszerébe tartozó oly csapágyfémeket véd, melyek osz-Kzetétele igen közel áll a peritektikális 5 összetételhez. Míg az eddigi vélelem az volt, hogy az iparilag használható és értékes ötvözeteknek általában eutektikális szerkezetük van, ezzel ellentétben a 93148. sz. törizfiisziaibadalom először mutatott rá — 10 legalább a szóbarxforgó ternér-rendszernél - - a peritektikális szerkezet fontosságára s olyan — arzén, kadmium, kéneső — adalékokat is nevezett meg, melyek révén az ötvözetek még nemesit-15 hetők. Ez ,a találmány az ilyen ötvözetek további nemesítésére vonatkozik. Ugyanis azt a meglepő tényt ismertettük fel, hogy lényegileg bármilyen járulékos fém vagy 20 metalloid, mely az olvasztott ötvözetben bizonyos mérvben oldódni képes, az ötvözet csapágyfémsajátságai szempontjából nemesíthetően hat, ha az alapfémet képező három alkatrész — réz, antimon, 25 ólom — kölcsönös viszonya úgy van megválasztva, hogy ezen alapfémnek — tehát az adalékfémnélküli ötvözetnek — összetétele a 93148. sz. törzs,szabadalomban védett határok közé essék. E mellett 30 az adaléknak nem kell okvetlenül egy egyetlen fémre szorítkoznia, hanem több adalékfémből is állhat, ha e mellett betartjuk az előbb említett követelményt. E sajátságos tény, mely akként formu-35 lázható, hogy az alapfém megfelelő kvantitatív összetétele esetén valamely adalék ez utóbbinak kvalitatív összetételétől és kvantitatív viszonyától majdnem függetlenül nemesítően fog hatni, eddig nem volt kielégítően megmagyarázható. Ezen 40 tényre nyilvánvalóan az alapötvözet peritektikális szerkezetének van elsőrendű fontossága. E mellett szói az a körülmény is, hogy mennél távolabb esik az alapfém a peritektikális összetételtől, annál inkább 45 csökken az adalék hatékonysága, úgy, hogy ilyenkor azonos nemesítő hatást már csak aránylag nagyobb adalékmennyiségekke] lehet elérni; a 93148. sz. törzsszabadalomban védett területen kívül az ilyen hatás 50 már egyáltalában nem lép fel. A peritektikális kristályosodásnak azonban tudvalevően a „szilárd (plusz olvadék — szilárd" átalakulása folytán lényeges gátláeck állják útját (lásd pl. Gürtler, Metallo- 55 graphie, 1. kötet, 1. rész, Berlin, 1912; p. 277—296.) s az adalékok szerepe valószínűleg egyszerűen idegen anyagoké, melyek a kedvező kristályos szerkezet képződését elősegítik. Ismeretes, hogy idegen anya- 60 gok jelenléte már a vizes oldatok kristályosodásánál is gyakran igen nagy befolyással bír (lásd pl. Freundlich, Kapillarchemie, 2. kiadás. Leipzig, 1922., p. 464. stb.) és hogy idegen anyagok a kristá- 65 lyoknak íigy tartalmát, mint habitusát megváltoztathatják. Ami mar most vizes vagy nem vizes oldatoknál már gyakran megállapíttatott, az nyilván az olvasztott folyékony állapotra is érvényes: a réz- 70 antimon-ólom alapfémű olvadék peritektikális kristályosodása a legkülönbözőbb járulékos fémek (idegen anyagok) jelenlétében úgy megy végbe, hogy finom szemcséjű peritektikális átalakulás megy 75 végbe és biztosíttatik az egész tömegben. E mélyreható peritektikális meg dermedésnek kell tulajdonítanunk azt a körül-