105617. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzókatóda előállítására

ben bekövetkező áthallásnál az áthatolást változása kisebb, mintha az áthajlás vala­mely más irányban következett volna bei. Azonos módon a találmány szerinti elren-5 dezésnél az izzószál á.thajlásának irányát úgy választjuk meg, hogy tekintettel az izzószálnak az anódhoz, ós a rácshoz való elrendezésére, az áthatolás változása lehető legkisebb legyen. 10 A találmány továbbá az izzószálaknak olyan elrendezésére is vonatkozik, amely tetszésszerinti alakú elektródák mellett az említett rezgéseket nemcsak hogy ártal­matlanná teszi, de teljesen ki is küszöböli. 15 E célból kettőnél több izzóiszálat, pl. hár­mat alkalmazunk, amelyek egymással ha­sonló módon vannak összefonva, mint a 2—5. ábra szerinti kiviteleknél az ott be­mutatott két izzószál. Ily módon az izzó-20 szál lehajlásának egyik irányban sines meg a lehetősége, úgy hogy zavaró rezgé­sek fel sem léphetnek. A 7. és 8. ábrán ennek a találmányi gon­dolatnak megvalósítási példáit látjuk, még 25 pedig a könnyebb ábrázolhat óság céljából csak három izzószál alkalmazásával kap­csolatban, habár ennél több izzószál alkal­mazása mellett a találmánnyal elért effek­tus még előnyösebben nyilvánul meg. A 30 7. ábra szerinti kivitelnél három (Gl, G2) és (G3) izzószál párhuzamosan van kife­szítve és az (L) kapoccsal van összetartva, úgy hogy oldalirányú rezgések nem jöhet­nek létre. A 8. ábra szerinti kivitelnél a 35 (Gl, G2) és (G3) izzószál egy (K) csomó­pontban találkozik. Ezt a csomópontot, pl. olymódon hozhatjuk létre, hogy az izzó­szálakat mindenekelőtt is párhuzamosan rendezzük el (nagyjából a 7. ábrának meg-40 felelő módon, azonlban az (L) kapocs al­kalmazása nélkül) mi mellett a három izzószálnak megerősítési helyei a két ol­dalon egy-egy egyenoldalú háromszög csúcspontjainál fekszenek, úgy hogy a 45 két egyenoldalú háromszög egymáshoz párhuzamos síkokban fekszik. Ha már most ezen két háromszög egyikét saját síkjában, középpontja körül, elegendő mértékben — célszerűen 180°-kál, vagy 50 még többel — elforgatjuk, az izzószálak egymásra fekszenek, illetve még nagyobb mértékű elfordításnál egymást átfontják. A 8. ábra szerinti kivitelnél a forgás mér­téke 360°-ot tesz ki. Ilyen elrendezés mel-55 lett. a normálisan fellépő erők az izzószá­lakat egyik irányban sem képesek kihaj­lítani. Még ha háromnál több izzószállat is al­kalmazunk, célszerű a szálak végeit vala­mely szabályos sokszög sarokpontjain 60 megerősíteni, amikor is a fennálló szim­metria következtében a kihajlás szem­pontjából egyik irány sem élvez valaminő kiváltságot. A 10. ábra a 7. és 8. ábrának megfelelő 65 izzószálelrendezés keresztmetszete, hen­geralakú (B) ráccsal és (A) anóddal. Még kettőnél több izzószál alkalmazása mellett is célszerűnek mutatkozhatik olyan izzóiszálak közé, amelyeknek egy- 70 mással érintkező pontjai különböző poten­ciálon fekszenek, szigeteléseket iktatni. Csekély számú — pl. osak bét — izzó­szál alkalmazása esetén is a kihajlás el­len ugyanolyan stabilitást vagyunk ké- 75 pesek elérni, mint több izzószál alkalma­zása esetén, ha az izzószálak részére nem körkeresztmetszeteket, hanem olyan ke­resztmetszeteket választunk, amelyeknél a tehetetlenségi nyomaték értéke nagyobb 80 abban az irányban, melyben kihajlással egy bizonyos valószínűség szerint szá­molni kell, mint a többi irányban. A 9. ábra két (Gl) és (G2) izzószálra vo­natkozólag ilyen elrendezést mutat, nagy- 85 jáből a 2. ábrának megfelelő elrendezés­ben, azonban a keresztmetszet nagyobbik mérete merőleges a két (Gl) és (G2) izzó­szál közös síkjára, úgy hogy a kihajlás éppen a nyíl irányában van megnehe- 90 zítve. Ha a 3., 4., 5. és 7. ábra szerinti kivite­leknek megfelelően az izzószálak között külön tömeget rendezünk el, pl. összekötő (L) kapcsot, vagy (T) forrasztócseppet, 95 vagy (J) tárcsát, lemezkét vagy szigetelő anyagot, úgy célszerű ennek a tömegét úgy megválasztani, hogy az. egymással összekötött izzószálak rugalmasságának tekintetbevételével zavaró frekvenciájú és 100 amplitúdójú önrezgések ne keletkezzenek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás elktroncsőihöz való olyan izzó­katóda előállítására, melynél két hozzá­vezető drót között több izzószál van ki- 105 feszítve, amely szálak középrészükön egymással nem merev kapcsolatban vannak, azzal jellemezve, hogy ezt a kapcsolatot úgy hozzuk létre, hogy a párhuzamosan elrendezett hozzávezető 110 drótok végeit két vagy több párhuza­mos, e drótokra nagyjából merőleges izzószállal összekötjük és a hozzávezető drótokat az izzószálakra merőlegesség­ben egymáshoz képest elforgatjuk 115 olyan szöggel, amely legalább akkora,

Next

/
Thumbnails
Contents