105573. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor

Megjelent 1933. évi március lió lfi-án. MAGYAR KIRÁLYI jH«jfl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105573. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Kondenzátor. N. Y. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven. A bejelentés napja 1931. évi január hó 17-ike. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi március hó 21-ike. A találmány kondenzátorokra, pl. tömbkondenzátorokra, tekercskondezátorokra vagy forgókondezátorokra vonatkozik. A találmány szerinti kondenzátornál az 5 elektródák legalább egyike a periodikus rendszer negyedik főcsoportjának első alcsoportjához tartozó valamely fémből van, a dielektrikum pedig, egészben vagy részben, olyan sztabil vegyület rétegéből áll, 10 mely vegyületet az elektródaanyagnak az elektróda felületén való átalakítása révén állítottuk elő. Ez az átalakítás vegyi úton, elektrolikus úton vagy más módon történhet. Önként értető-15 dően csak olyan vegyületeket állítunk elő, amelyek elektromosan nem vezetők és ezekből a vegyületekből a találmány értelmében azokat választjuk ki, melyek leginkább sztabilak, azaz csakis 20 erőteljes vegyi ágensek segélyével alakíthatók át más vegyületekké. Javasolták már oly kondenzátorok előállítását, melyeknek bizonyos fémekből, pl. alumíniumból vagy tantalból való elektró-25 dájuk és olyan dielektrumuk volt, mely a fenti fémek vegyületéből, pl. oxidjából állott. Kitűnt azonban, hogy ezek a vegyületek kémiailag kevésbbé állékonyak, mint a periodikus rendszer negyedik fő-30 csoportjának első alcsoportjához tartozó fémeknek ezen célból tekintetbe jövő vegyületei. Az előbb említett vegyületek dielektromos tulajdonságai pl. vegyi hatások következtében változásoknak vannak 35 alávetve, úgy hogy az ilyen kondenzátor kapacitását nem lehet minden körülmények között állandó értéken tartani. Azok a vegyületek ellenben, amelyeket a találmány szerinti kondenzátorban használunk dielektrikumnak, oly sztabilak, hogy a 40 dielektromos tulajdonságok változásnak alávetve nincsenek. Ezeknek a vegyületeknek ezenkívül a tantalból és alumíniumból származó vegyületekkel szemben a7. az előnyük, hogy jóval erősebben ta- 45 padnak azon az anyagon, amelyből őket előállítottuk. Ennek folytán az ily módon kapott alakzatot mechanikai szempontból úgyszólván egységes egésznek tekinthetjük, úgy hogy a sérülés veszélyét gyakorlati- 50 lag kizártuk. Ezt a tulajdonságot hasznosíthatjuk pl. forgókondenzátornak a találmány értelmében való előállítására. A találmány céljai szempontjából alkalmas vegyületekül megnevezhetjük pl. a 55 foszfátokat. Kitűnt azonban, hogy vegyi és mechanikai tekintetben a legsztabilabb tulajdonságok a tekintetbe jövő fémek oxidjai, úgy hogy egészen kiválóan alkal masak dielektrikum gyanánt a találmány 60 szerinti kondenzátorokban. Jó eredményeket érhetünk el pl. azáltal, ha az elektródák legalább egyikét zirkoniumból állítjuk elő és dielektrikumnak zirkóniumoxidot választunk. Második elektródának 55 használhatunk bármely olyan más anyagot, mely erre a célra elektromos szempontból alkalmas, így pl. rezet, mely jó vezető. Mint már említettük, a találmány értei- 70 mében a fémvegyületeket maguknak az elektródáknak anyagából elektrolitos, kémiai vagy más úton képezhetjük. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy zirkóniumlemezt oxigénatmoszférában 700— 75 800° C hőmérsékletre hevítünk, melyen olyan zirkóniumoxidréteg keletkezik, melynek az a tulajdonsága, hogy a zirkónium-