105560. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fényérzékeny cellának fénykiküldő által való befolyására
Megjelent 1933. évi március li ó 16-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105560. SZÁM. Yll .j. OSZTÁLY. Berendezés fényérzékeny cellának fénykiküldő által való befolyására. Carl Zeiss gyári cég* Jena. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 20-ika. Ha valamely fényérzékeny cella, pl. szelén-cella fétnykiküldő, pl. fényszóró vagy lámpával megvilágított tükörrel befolyásolandó, akkor rendszerint a fényki-5 küldőt optikai rendszer segélyével a cellán reprodukálják, hogy a fényérzékeny cellán lehetőleg nagy fénymennyiség gyakoroljon hatást. Ezt a berendezést abban az esetben is használták, ha a cellát akkor 10 kell befolyásolni, midőn a befolyást gyakoroló fénynyaláb keresztirányában mozog, mimellett természetesen a fénykiküldőt r eprodukáló r endszert a mozgó cellával szilárdan kell összekötni. Ebben az eset-15 ben azonban a berendezés hátránya, hogy a cella mozgása alkalmával a fénykiküldő képe ,a cellán vándorol úgy, hogy a cellanyílásának csak egy részét lehet fénysugarakkal kitölteni, vagy pedig a fénykikül-20 dőt oly nagyra kell a cellán reprodukálni, hogy a fénynek csak egy része vándorol a cella mentén. Mindkét jelenség nem kívánatos. A találmány szerint ez a hátrány úgy 25 küszöbölhető ki, üogy a cellával kétrészű optikai rendszert kötünk össze, melyek közül az egyik és pedig a fénykiküldő felé fekvő rész, airra való, hogy a fénykiküldő a másik rész helyére reprodukáltassék, 30 míg a másik rész arra való, hogy az első rész nyílásának képe a fényérzékeny cellán kb. olykép jöjjön létre, hogy e cella kihasználható felülete fénnyel kitöltessék. Ekkor a fénykiküldő képe a másik repro-35 dukáló részen vándorol, ami azonban hátrányt nem jelent, ha arról gondoskodunk, hogy ez a rész elég nagy legyen. A fényérzékeny cellán reprodukált kép a mozgatás dacára nyugalomban van és a cella egész felületei megvilágítható. 40 A rajz a találmánynak megfelelő berendezést példaképen tünteti fel, mely vasúti vonaton alkalmazva arra való, hogy a pályán elrendezett fényforrásból jelzések vitessenek át. Az (a) szeléncellát 45 a (b) izzólámpával felszerelt (c) fényszóró befolyásolja, míg a cella a fényszóróból kibocsátott fénynyalábon keresztül a rajzolt nyilak irányában mozog. E példánál a szelénoella optikai rendszerrel van ösz- 50 szekötve, mely két (d) és (e) részből áll. Ezek közül az első csak egy, míg a másik két gyűjtőlencséből áll. A (d)-vel jelölt rendszerrész a. (c) fényiszóró nyílását az (e) részen reprodukálja és utóbbi a (d) 55 résznek nyílását az (a) cellán. Ebből kitűnik, hogy az (a) cellát ós a reprodukáló (d, e) rendszert tartalmazó berendezés mozgása alkalmával a fényszórónyílás képe az (e) lencséken vándorol, míg az (a) 60 cellán nyugalomban levő kép reprodukáltatik. Ha, mint ebben az esetben, a berendezést csak egy és ugyanazon irányban mozgatjuk, akkor az (e) rész lencséit szalag- 65 szerűen is, t. i. a mozgásirány keresztirányában keskenyebbre készíthetjük, mint a mozgás irányában. Szabadalmi igény: Berendezés fényérzékeny cellának fény- 70 kiküldő által való befolyására, melynek a fénykiküldő és a cella egymáshoz képest a cellát befolyásoló fénynyaláb keresztirányában mozognak, azzal jellemezve, hogy a fényérzékeny 75
