105508. lajstromszámú szabadalom • Célzótávcső

— 2 — ről a találati pont vonalának hajlásszöge alatt nézzük, (hol a találati pont vonala alatt a (T) találati pontot a tárgylencse közepével összekötő egyenes értendő), ak-5 kor ezen kör ellipszisnek látszik, melynek nagytengelye a kör sugarával egyenlő és melynek Z"i Z"2 kistengelye az egyenes vonal alakú vetület Zi és Z2 végpontjai­nak ,a (GT) célvonalra merőleges (E) síkon 10 levő Z'i és Z'2 vetületeiből .a következő képen adódik: Z"i TZ"2 =••• Z'i TZ'2 . Ha már­most a cél mozgásiránya a találati pont vonalának (gt) vízszintes vetületével a p szöget zárja be, vagyis a cél mozgásirá-15 nyánalc vízszintes vetülete a z0 t egyenes, akkor a zo ponthoz az elölnézetben tar­tozó Zo pont vetülete a találati pont vo­nalára merőleges (E) síkra a Z'o pont. Ezen Z'o pont az ellipszisen a Z"o pontban 20 látszik, mely a' Z'oT darabbal a találati ponton átmenő vízszintes alatt van, úgy hogy a cél pályája a találati ponton át­menő Z"oT ferde eMiipsziissuigámaik látszik. Ha tehát egy célpontot úgy célozunk be, 25 hogy az a lövés pillanatában az ellipszisen látszik és ugyanakkor mozgásiránya az ellipszis középpontján átmegy, a lövedék a célt a (T) találati pontban el fogja érni. A célzótávcső szerkezete mármost kö-30 röknek a fenti módon ellipszisként való vetítésén alapszik, mimellett az ellipszisek nagytengelyének félhossza a céloknál gya­korlatilag előforduló — e. értékeknek meg­c felel. Ezen távcsőnek a 2. és 3. ábra szerint 35 derékszögben meghajlított tokja van, mely az (la) távcsőrészből és az (lb) vetítőrész­ből áll. A távcsőrószben van a (2) távcső­tárgylencse, a (3) látmező-ellenző, vala­mint a (4) gyűjtőlencséből és (5) szemlen-40 cséből álló okulár. A tárgylencse előtt van az átlátszó és tükröző (6) planparallel lemez, mely a tárgylencse tengelyével 45°-os szöget zár be. A (6) lemez alatt van az (lb) tokrészben elhelyezett (7) vetítő 45 tárgylencse, melynek alsó gyújtósíkjában fekszik a. (8) homályos lemez. Ezen lemez alatt van a (9) ellenző, melyen a lentről jövő fénynyaláb párhuzamos sugarainak egy része áthatol és a (8) lemezre vetít-50 tetik. A vékony bádogból vagy fényképé­szeti filmből készített (9) ellenző az (lb) tokrész dobszerű szélesítésében a vele szi­lárdan összefüggő vízszintes (10) tengely­lyel együtt foroghat és az oldalról jövő 55 sugarak visszatartására Z alaikú. Ezen ellenzőn a leírt megoldásnál két célsebes­ség nagyságának jelzésére két nagyon vé­kony, fényátbocsájtó, központos és kör­alakú (9a) gyűrű van, melyek az ellenző síkjának hajlásszöge szerint (ezen sík a 60 rajz szerint függőleges), melyet az a cél­iránnyal együtt változtatható vetítési iránnyal bezár a (8) homályos lemezre, oly ellipszisekként vetíttetnek, melyeknél a tengelyek viszonya változtatható. Az 65 ellenző alatt van a háromlencséjű (11) világítóberendezés, mely a lehetőleg pont­szerű (12) fényforrás lentről jövő fény­sugárkúpját a fölötte levő rész számára, párhuzamos sugarú fénynyalábbá ala- 70 kítja. A célzótávcsövet ágyazó vízszintes (10) tengely lehet a villaszerű (13) állványban szintén forgatható, de lehet helytálló is, aszerint, amint a célzótáveső, ill. az azt hordozó löveg mozdulatban vagy him­bálódzó alapzaton áll. Az utóbbi esetben, tehát pl. hajóágyúknál, az ellenző válto­zatlan helyzetét a tengellyel szilárdan kapcsolt (15) inga biztosítja. A mégis elő- gg álló lengéseket olajfék csillapítja, mely a (10) tengellyel szilárdan összekötött és fék­dugattyúként működő (16) karból áll, mely kar a minden oldalról zárt, félhen­geralakú, olajjal megtöltött és az állvány­nyal szilárda/n összekötött (14) edényben megfelelő köz hagyása folytán lenghet. A vetítőszerkezet olyan is lehet, hogy egyetlen ellenzőkörnek sebességmérték­ként való alkalmazása esetén, a vetített 90 ellipszis nagytengelye a mindenkori mért ill. megbecsült célsebességgel arányosan, skála felhasználásával beállítható. Ezt úgy érjük el, hogy a párhuzamos sugarú fénynyalábban, az ellenző ós a 95 homályos lemez között a fénysugár irá­nyában eltolható és egy célsebességskála szerint beállítható gyűjtőlencsét helye­zünk el, miáltal az ezen lencséhez érkező párhuzamos sugarú fénynyaláb a lencse iqö gyújtópontja felé konvergálóvá törik meg és a homályos lemezen az ellenzőkör cen­trális vetületét hozza létre, melynek nagy­tengelye a gyújtópont és homályos lemez közti változtatható távolsággal arányos. 105 Amint az 5. ábrán látható, a (8) homá­lyos lemez alatt van a (C2) vezetékbe fog­lalt (C) gyűjtőlencse. A (C2) vezetéknek a vele szilárdan összefüggő (D) pecekje van, mely az (lb) tokrész (lc) függőleges 110 hasítékán át a (Cl) beállítóhüvely ferde hasítékába nyúlik. A (Cl) beállítóhüvely a tokon elfordítható, ide el nem tolható és fölső részén beosztása van, melyen a (Z) jelnél a célsebesség a (Cl) hüvely forga- 115 tásával beállítható. Ezen beállításnál a (C) lencse a (C') helyre tolódik, úgy hogy

Next

/
Thumbnails
Contents